Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Filmek a polcról

Moziajánló: Steve Jobs (2015)

2016. január 16. - Lazók György

jobs-title.jpg

A komputeripar néhány évtized alatt teljesen átformálta az emberek életét és egyúttal létrehozta saját legendáit. Azokat, akik aktívan kivették a részüket a technikai forradalomból bizonyos körökben isteneknek kijáró csodálat vette körül. Közülük is kiemelkedett az Apple cég vezére, Steve Jobs, aki lehengerlő prezentációval már a '80-as években sztárstátuszt vívott ki magának, öt évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor pedig látnokként tisztelték. Az idealizált kép mögött, ami kialakult róla, az igazság korántsem volt olyan szép. A nagy álmodó zsarnokként bánt munkatársaival és az is hidegen hagyta, hogy rabszolga módjára tartott gyermekmunkások rakják össze termékeit. Nem sokban különbözött tehát akármelyik könyörtelen multicég főnökétől, de a hozzá közel állók - például a lánya, akit sokáig el se ismert sajátjának - is megtapasztalták, hogy van egy a nyilvánosság előtt titkolt, sötétebb oldala. A kérdés már csak az, hogy ellentmondásossá vált személyiségének melyik részét emeli ki a róla szóló film? Az Oscar-díjas alkotógárdától jogos az elvárás, hogy ne csupán a Steve Jobs-kultusz legyen ismételten meglovagolva.

Danny Boyle (Napfény) a második rendező, aki Jobsról filmet készít a halála óta. Az előző, sietve összetákolt életrajzi alkotás hamar eltűnt a süllyesztőben. Az egyedüli, ami említésre méltó a filmmel kapcsolatban, hogy a címszerepre való felkészüléskor Ashton Kutcher majdnem belehalt abba, hogy követte Jobs gyümölcsdiétáját. A kórházba szállításkor döbbent rá, hogy ez mégse volt olyan jó ötlet. A második filmes nekifutást egyből izgalmasabbá tette, hogy a forgatókönyv megírására azt az Aaron Sorkint kérték fel, aki korábban Oscar-díjat nyert a Facebook megalapítását körüljáró A közösségi hálóval. A rendezésre eredetileg a filmet megalkotó David Finchert kérték fel, aki azonban ragaszkodott a teljes kontrollhoz még a marketing felett is, plusz tíz millió dollárra tartott igényt, amit a Sonynál kissé sokalltak. A produkció a távozásával összeomlott, majd egy másik stúdiónál újra terítékre került, ahol Danny Boyle irányítására bízták. A főszerepet ismét elvállalta a korábban Fincherrel együtt lelépett Christian Bale, majd mégis elutasította, mivel nem érezte magát rá megfelelőnek. A helyére esélyes volt Leonardo DiCaprio, ám a befutó végül Michael Fassbender lett, vele pedig az előkészületeket kísérő áldatlanság egycsapásra a múlté lett.

jobs-2.jpg

A Steve Jobs a jól bevált három felvonásos struktúrát használja, de egyáltalán nem hagyományos életrajzi film. Sorkin forgatókönyvét Jobs nagy(nak szánt) dobásainak, a Macintosh, a NeXT és az iMac bemutatójára húzta fel, ami briliáns elgondolás volt tőle. Már a történet felépítésével elmondja, hogy főszereplőjének az élete mi körül forgott. A rendező a felvonások között végbemenő technikai fejlődést hasonló ötletességgel érzékelteti képileg. Az első, 1984-ben játszódó szegmenst 16mm-es, a másodikat 35mm-es, az utolsót pedig digitális nyersanyagra forgatta. Mindegyik felvonás elképesztően sűrű, a Sorkin védjegyének számító pergő dialógusok szünet nélkül záporoznak. Még egyszer se fordult elő, hogy Boyle filmjét ennyire a szöveg, ne pedig a képek uralják. A Trainspotting rendezőjét azért nem kell félteni, ott hagyta markáns vizuális kézjegyét a filmen. Az egyetlen, amit kifogásolni tudok a munkájában, hogy ő se tudott jobbat kitalálni szereplői megfiatalítására annál, hogy hosszabb hajjal ábrázolja őket, ami főleg a visszatekintéseknél kelt kissé nevetséges látványt. 

Öt perc se kell hozzá, hogy levonjuk az elkerülhetetlen következtetést: Steve Jobs egy seggfej volt. Hozzá képest még A közösségi hálóban megismert Mark Zuckerberg is rendes srácnak tűnik, pedig a film így is kihagy nem keveset Jobs viselt dolgaiból. Nem csoda, hogy Christian Bale megrettent az eljátszásától, hisz még mindig nem mosakodott ki teljesen abból a nagy nyilvánosságot kapott incidensből, melynek során leordította egy operatőr fejét. Ha valamit biztosan nem akart, az az, hogy a közönség egy olyan fickó bőrében lássa, akinek napi szokása lealázni a munkatársait. Danny Boyle és Aaron Sorkin szégyenlősség nélkül számolnak le a Jobs-mítosszal, ám eközben azt is elérik, hogy megértsük a gondolkodásmódját. Végül még egyfajta megváltásban is részesítik, ami talán nem kellett volna. Sorkin az első pillanattól fogva azon van, hogy az összes ellenszenves vonásával együtt Jobsban feltárja az embert. Erre használja fel a férfi és lánya kapcsolatát, ami érzelmileg a legközelebb hozza őt, pedig javarészt fikció. Nehéz kifogást emelni a kitalált elemek ellen, melyek azt hazudják, hogy Jobs rendezte a legfontosabb kapcsolatait, mivel annyira jól működnek. Ebből is látszik, hogy Sorkin világbajnok író, aki pontosan tudja mi az, amit látni akarunk. Nem lepne meg, ha egyszer róla is készülne egy ugyanilyen film.

jobs-7.jpg

A Steve Jobs két órája úgy repült el, hogy meg se éreztem, sőt még rövidnek is tűnt, ami nem rossz egy olyan alkotástól, ami többnyire annyiból áll, hogy emberek folyosókon vitatkoznak. A filmhez nem szükséges háttérismeret. Még csak nem is kell, hogy érdekeljenek a komputerek vagy akár Steve Jobs személye, a szemünk előtt lezajló emberi drámák enélkül is magával ragadóak, Sorkin párbeszédeit pedig élvezet hallgatni. Ennél jobban csak a színészek szerethették előadni őket. Michael Fassbender úgy veti bele magát Steve Jobs eljátszásába, mint élete szerepébe. Sorkin ugyanúgy zsonglőrködik a karakterekkel, mint a szövegekkel, ami Fassbendernek a lehető legjobb alkalom, hogy megmutassa tehetségét. Egyenrangú partnere a nagyszerű Kate Winslet, aki Jobs munkahelyi feleségét alakítja. A filmben nincs olyan, hogy jelentéktelen mellékszereplő. A Híradósokban Sorkinnal már együtt dolgozott Jeff Daniels vagy az alig ismert Michael Stuhlbarg (Egy komoly ember) egyaránt meghálálják a nekik jutott kicsi, de fontos részt a történetben. Seth Rogen se marad ki a jóból, azonban annyira leragad a saját szintjén, hogy végül nem is értettem, mit keres ebben a filmben.

A történet igaz csak három kiemelt eseményre összpontosít, de nincs, amiben ne ütközne számtalan konfliktus, mégsem csúszik ki egy pillanatra se az alkotók kezéből az irányítás. Felrajzolódik előttünk Jobs komplett személyiségrajza, bukása és visszatérése, valamint tönkretett barátságai. Egy olyan embert ismerünk meg, aki a munkájában az abszurditásig elmegy a tökéletességre való törekvésben, meglátja, hogy miben van a jövő, viszont, ha bármi másról van szó, akkor egója és önfejűsége egyenesen vakká teszi. A Steve Jobs az Aljas nyolcas után idén a második, a várakozásaimat felülmúló beszélgetős mozi, ami segít visszaadni az előző évben alaposan megtépázott hitemet a mai filmekben. Nem mondhatni, hogy igaz történetként a valóságnak tökéletes lenyomata lenne, de ettől függetlenül bitang jól megírt dráma. Aki kedveli akár Sorkin, akár Boyle munkásságát, a főszerepben látható színészekéről nem is beszélve, annak kötelező darab. Nem lettem tőle se híve, se gyűlölője Steve Jobsnak, azonban erre a két órára az ő szemével láthattam a világot.

ÉRTÉKELÉS: 80% 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr698274302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.17. 01:21:25

hát nagyon nem értek egyet, én is tegnap néztem, illetve szombat hajnalban

szerintem botrányosan rossz mozi, lényegében semmit nem ismerünk meg Jobsról, csakhogy nagy showman volt, szadista diktátor, és valószínűleg nem is volt zseni, mert minden érdemi melót a munkatársai csináltak

ellenben a rengeteg pénzéből arra nem telt, hogy egy kibaszott DNS tesztel pontot tegyen a nagy kérdésre, ő e a gyerek apja + a hascsikarásos ragaszkodása zárt rendszerhez saját magát is hátravetette vagy 20 évvel a saját karrierjét is

bár háttértudás nem kell, száraz az egész anyag, és rengeteg olyan kifejezéssel dobálóznak ami még egy mezei számítógép felhasználónak is megfekszi majd a gyomrát pláne annak, aki nem használ PC-t

érdekes amit írsz a forgatási technikákról is, mert ebből lószar se látszott a moziban, amikor pedig a végén kiírták, hogy ezt Boyle rendezte, sikítva próbáltam visszakövetni agyamban, hogy volt rá egyáltalán bármi ami jellemző lehetett????

alapvetően elhibázott az egész koncepció, hogy minden félórában ugyanazzal a hat emberrel beszélget, lényegében ugyanazokon veszekedik, vitatkozik, és a konklúzió minden esetben az: még ma elutalom a pénzt, Tegnap Steve, már tegnap el kellett volna

a film ráadásul nem használja ki a legalapvetőbb színpadi kelléket se, ha van egy puska, annak el kel sülnie, ha a kibaszott első félóra azzal megy el, hogy a Mac szólaljon meg, akkor legalább azzal lenne vége a jelenetnek, hogy beköszön egy hellot

de nem, pont a lényegnél levágják az egészet, aztán zanzában megtudjuk - illetve megtudnánk, de olyan gyorsan jönnek az infók, hogy nem lehet követni - hogy bukta lett az egész

én különben is inkább az iMac, iPod, iPhone érára lettem volna kíváncsi, ki a faszom emlékszik már ilyen NeXT-re? de az is jobban érdekelt volna, hogy lett ebből a csávóból elnök? vezérigazgató? vagy mit csináltak anno a garázsban? és onnét hogy vakarták ki magukat

és hogy mennyire nem értünk egyet színészek terén se, Fassbender nekem az első félórában kb úgy nézett ki mint Jim Carrey amikor öregedett, egyedül az utolsó harmadban volt hiteles Jobsnak (megnéztem volna Capriot, vagy Balet is ebben a szerepben :D )- miközben a legjobban szerintem Seth Rogen játszott, akit konkrétan fel se ismertem a stáblistáig, ami azt jelenti felolvadt a szerepében, ki se néztem volna ilyet ebből az ürgéből

és a Steve Jobs is tavalyi film ;)

de jah, tényleg egy fasz lehetett

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.01.17. 01:26:52

jah igen, egész végig az járta fejemben, hogy ez a film Birdman stílusában készült, egy ideig figyeltem is a kameramozgást, de itt azért jóval több vágás volt, viszont a kevés helyszínen sok pofázás ugyanazokkal az emberekkel ismerős felállás

ladislaus 2016.01.17. 07:32:47

még mindig a Szilicium-völgy kalózai a legjobb :)

Lazók György · https://filmekapolcrol.blog.hu/ 2016.01.17. 08:38:02

@scal: Az, hogy nem ismerted fel Rogent és nem vetted észre, hogy a képminőség változik inkább azt jelenti, hogy egy új szemüvegre lenne szükséged. :)

Füstölt sprotni olajban 2016.01.18. 05:54:54

A magyar mozik István dolgozik címmel fogják vetítetni.
süti beállítások módosítása