Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Moziajánló: Atomszőke (2017)

2017. július 29. - Lazók György

atom-title.jpg

Ha női akcióhősökre kerül a szó, van, aki csak somolyog, mintha akaratlanul valami vicceset mondtunk volna. Bár Linda Hamiltontól Angelina Jolie-ig fel lehet sorolni jópár színésznőt, akik a vásznon szépen rongyosra rugdosták a férfiseggeket, mégis ebben a szerepkörben máig nincsenek teljesen elfogadva. Mikor 2015-ben Charlize Theron lemosta Mad Maxet a saját filmjében, annak nem mindenki örült, sőt volt, akinek kifejezetten elborult az agya. A többségnek szerencsére nem okozott gondot elfogadni őt. Bár Theron nem először bújt amazonbőrbe, de kétség kívül Furiosa eljátszásáért kapta a legtöbb elismerést. A Mad Max: A harag útja friss lendületet adott a karrierjének, így most, hogy a Wonder Woman az év egyik legnagyobb szenzációja, elhárulni látszik minden elvi akadály új akciófilmje, az Atomszőke sikerének útjából. Azt az egyet leszámítva, hogy a film egy rakás szar.

Az idehaza nem túl ismert The Coldest City c. képregényből (mi másból) készült alkotásban Charlize Theron egy Lorraine Broughton nevezetű szuperkémet játszik. A berlini fal leomlásának napjaiban járunk. A hidegháború is a végéhez közelít, de vannak titkok, amikért még mindig érdemes ölni. Mikor Lorraine egy kollégáját, aki közel állt hozzá, megölik Berlinben, őt küldik a városba, hogy szerezzen meg egy ügynöklistát, melyre több nagyhatalom is feni a fogát. A nő fel is veszi a kapcsolatot az MI6 helyi illetékesével, David Percival (James McAvoy) viszont inkább gátolja, mint segíti munkájában. Gyanúra ad okot, hogy a KGB az első naptól a nyomába ered. Ha zűrnek ennyi nem lenne elég, hát akad még: főnökei szerint a lista megszerzésében érdekelt egy azonosítatlan kettős ügynök is. Lorraine egy kihallgatáson eleveníti fel, hogyan ment félre az akció, melyen nagyon úgy tűnik a számára, hogy neki szánják a bűnbak szerepét.

atom-1.jpg

Az előzetesek női John Wickként próbálták eladni a nagyrészt hazánkban forgatott Atomszőkét, ami egy nagy hazugság. Ugyan a rendezői székben az a David Leitch ült, aki a szóba forgó művet társ-direktorként jegyezte, ez egyáltalán nem egy csúcsra járatott akcióorgia. A stílus hasonló, még egynéhány színészt is felismerhetünk onnan, azonban Leitch rendezése sokkal közelebb áll a régmúlt hidegháborús kémfilmjeihez, csak épp sokkal rosszabb náluk. Meglátszik, hogy Leitch honnan jött, ugyanis a kaszkadőrmutatványok valóban elsőrangúak és mikor hirigre kerül a sor, a film oda tud szegezni a székhez, azonban, ha nem egy összecsapást kell megkoreografálnia, akkor bajban van. Már a John Wicken is meglátszott, hogy történetet mondani azt nem tud, pedig sztori tekintetében az egy elég egyszerű film volt. El lehet képzelni, mennyire el van veszve most, hogy egy bonyolult cselekményű kémtörténetet kell tisztán és érthetően közvetítenie a közönségnek.

David Leitch és azt hiszem mindannyiunk pechjére a forgatókönyvet arra a Kurt Johnsteadre bízták, aki Zack Snyder oldalán szerezte a legtöbb tapasztalatát a szakmában. A 300 illetve a Johnstead nevéhez köthető folytatása, A birodalom hajnala is inkább a vizualitásával, mint a tartalmával szerzett magának rajongókat, az Atomszőke pedig nem kívánja megtörni ezt a sort. Meg kell hagyni, hogy a film mutatós és még Magyarországot is jól használja Berlinként. Leginkább egy retróbeütésű neonreklámhoz tudnám hasonlítani a megjelenését. Körülbelül addig is érdekes nézni, mint egy villogó neoncsőt. Idővel meglátszik, hogy stílusa hiába van, az eszköztára erősen korlátozott. A készítők a legtöbb hangulatot a zenékkel érik el. A korszak popdalai vissza is visznek a '80-as évekbe, azonban arra alkalmatlanok, hogy a történetet feszültséggel töltsék meg, ami egy kémfilmnek ugye nem ártana.

atom-2.jpg

A szereplők egész egyszerűen unalmasak és ellenszenvesek, így aztán nehéz azt elérni, hogy izgasson, mi lesz velük. Azt se igazán érezni, hogy lenne tétje a történetnek. Az ügynöklista épp úgy jelentőségét veszti, mint az a karakter, aki ismeri a tartalmát. Azt sugallják, hogy a film elején megölt férfi a főszereplő szerelme és bosszút akar állni érte, de hadd áruljam el, hogy ebből aztán nem lesz semmi. Leitch és írója csak a műfaji közhelyeket sorolják fel, ám ahhoz is túl hülyék, hogy azokat használni tudják. Már azzal túl sokat árulnak el, hogy visszaemlékezésként mesélik el a történetet és később is, amint egy információmorzsa elénk kerül, abból egyből ki lehet sakkozni, hogy mit akarnak vele. Aki látott pár kémthrillert, az a film minden egyes fordulatát jó előre ki fogja találni, ami hosszú távon örömgyilkos elfoglaltság. A sztori még így is megúszná egy gyenge-közepessel, ha nincs a befejezés, mely beigazolta az összes "remélem nem erre megy ki a játék-ötletemet", ami csak megfordult a fejemben. A több logikai kérdést is felvető megoldás olyan, mint egy rossz vicc, aminek nincs poénja.  

Nem csoda, hogy a mellékszereplőket játszó színészek majd elalszanak. Felsorolni is kár azokat a többre érdemes tehetségeket, akik el lettek pocsékolva. A filmre nem kis részt James McAvoy miatt ültem be, de nem vártak tőle többet, mint, hogy ismételje meg a Mocsokban nyújtott félőrült alakítását. Meg is teszi, azonban kidolgozott szerep és poénok híján a hatás nem ugyanaz. Az Atomszőkének Charlize Theron a kizárólagos sztárja, a többiek csak asszisztálhatnak neki. Nem kétlem, hogy rengeteget edzett a szerepért és még mindig gyönyörű, de nem hittem el neki, hogy nála kétszer nagyobb ipsékkel képes lenne felvenni a harcot. Theron jó színésznő és el tudja játszani a keménycsajt, de épp ez az: látszik, hogy csak játssza. Erről persze a rosszul megírt jelenetek is tehetnek, melyek adósak maradnak azzal, hogy Theron figurája azzá a tökéletes gyilkossá váljon, aminek igyekeznek beállítani. Végső soron a készítők nem akarnak mást vele, mint felizgatni a férfiközönséget, teljes értékű akcióhős úgy viszont aligha lesz valakiből, ha megreked a vágy tárgyaként.

atom-3.jpg

Az Atomszőke egy totális kudarc. Aki eddig nem vette komolyan a női akcióhősöket, az garantáltan ezután se fogja. Theron pedig alkalmas rá, hogy azzá váljon, de ennél jobb szerepeket kell elvállalnia, ha így képzeli el a színészi jövőjét. Ez a film nem érdemli meg, hogy bárki pénzt áldozzon rá, különösen, hogy ennél lényegesen jobb kémfilmeket és kompetensebb akcióhősnőket lehet találni akár egészen rövid keresgéléssel. Hadd ragadjam is meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet egy másik, szintén a kémek világában játszódó akció-thrillerre, melyet borzasztóan kevesen láttak. Ez A bűn hálójában. Steven Soderbergh igényes és elegáns rendezése, a jól megírt a forgatókönyv, valamint főképp az egykori MMA-harcos, Gina Carano lenyűgöző tudása miatt sokkal inkább lehetne példaként állítani a női akcióhősökről szóló filmek elé, mint David Leitch hulladékát.

ÉRTÉKELÉS: 40%                      

A bejegyzés trackback címe:

http://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr3112698013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Chris Kyle 2017.07.30. 09:41:31

Szerencsére A harag útja - melyet csakis egy elborult pillanatában vállalhatott el - nem ártott sokat Charlize Theron karrierjének, legfeljebb néhány rajongóját hökkentette meg. De Theron így jó actress és gyönyörű, különleges nő. Én elnéztem neki azt a fos Furyt. Viszont ez a filmje is egy szar. A poszt amúgy tetszett!

delorean 2017.08.08. 14:42:12

szerintem ez az ismertető már-már kártékony, annyira túlzó, ha lebeszél róla valakit, hogy moziban lássa. mintha az írója buszon ülve, okostelefonon nézte volna meg.

"El lehet képzelni, mennyire el van veszve most, hogy egy bonyolult cselekményű kémtörténetet kell tisztán és érthetően közvetítenie a közönségnek." - miért kéne? ilyet még sosem hallottam, ez nem egy mosógép. az a kémtörténet for dummies című kézikönyv lenne, ez meg filmművészet.

"inkább a vizualitásával, mint a tartalmával szerzett magának rajongókat" egy filmnek nincs kifejezhető vitamintartalma. vizualitása van, amiről érdemes gondolkodni és vitatkozni, tartalma nincs, azt a néző hozza létre a fejében. a 300 pont jó példa, egy csodálatos ünnep, a megtestesülése a tiszta filmnek.

a bűn árfolyama tök jó cucc, viszont emlékeim szerint kevés köze van az atomszőkéhez filmileg. mint egy uszoda meg egy templom, mindkettőnek van bejárata. a bunyók kicsit színházszerűbben vannak megjelenítve, kevesebb belső vágással, ez nyilván azért mert nem kellett csalni, carano valóban tud bunyózni, hisz egész életében mást sem csinált. meg kell fizetnünk seagali arcjátékának árát.
az atomszőke nagyon jól van fényképezve, egészen másképp épülnek fel a verekedések. a lépcsőházi elkeseredett csetepaté konkrétan abba a kosárba tehető, amibe a bourne univerzum legjobb pillanatai. ilyen könnyfakasztó katarzist a bűn árfolyama nem ad.

az elpocsékolt színészek problémája elfogadható, de én ezt nem nagyon éreztem, eddie marsan esetében semmiképp. mcavoy szerepe nem tudom mivel lehetett volna "kidolgozottabb", nem tudjuk mennyi időt tököltek ezzel, sok film esetében azt sem vesszük észre a vásznon, hogy tényleges forgatókönyv sem volt. lehet, h a múltját nem érezted felépítettnek, ezt elfogadom, de hogy milyen poénok hiányoztak vele kapcsolatban, azt tényleg nem értem.

szerintem kukkantsd meg újra, hátha feltornássza magát közömbösbe. szerintem olyan sok kémes cuccot ilyen lendületes és nyers bunyókkal azért nem találunk. ez szerintem inkább egy kémes bunyófilm, nem pedig bunyózós kémfilm.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.08.08. 15:36:58

@delorean: Azt senkinek se tanácsolom, hogy csupán egyetlen kritikára hagyatkozva kihagyjon egy filmet, amit amúgy megnézne, de, ha netán valakit sikerült megkímélnem attól, hogy pénzt adjon ki az Atomszőkére, annak örülök. A filmet sajnos moziban láttam, egy okostelefonos megtekintéssel meglehet jobban jártam volna. A tartalom alatt bizonyára te is tudod, belső értékeket értettem, amire szerintem még egy bunyós kémfilm is jó, ha fektet valamicskét. Főleg, ha a történettel is próbál operálni, nem csak az akciójelenetekkel, ahogy az Atomszőke is. A verekedés a lépcsőházban kétségtelenül jól meg volt csinálva, de ezt a látszólag vágás nélküli balhét már többen elsütötték, úgyhogy ennyi még csak egyedivé se teszi a filmet. McAvoy és a többiek figurái annyival lehettek volna kidolgozottabbak, ha írnak nekik rendes motivációkat, mert, ami volt az szerintem csak egy lepkefing, és még annak is gyenge. Az, hogy valaha is újranézem a filmet esélytelen, sőt könnyen meglehet, hogy moziban Leitch következő rendezését, a Deadpool 2-t is ignorálom.

delorean 2017.08.08. 17:13:31

mivel jól írsz és nagy szakértelemmel, ezért tutira volt olyan, akit eltántorítottál.

szerintem tartalom nincs egy műalkotásnál, főleg ha kihegyezett szemmel, nagyobb figyelemmel "élünk" valamelyik ágában. egy alkotónál pedig végképp nem fogalmazódhat meg ilyesmi, amikor hosszú éveket is szánhat egy filmjére, hetekig forgatja, sokáig kaszabolja azt. ott már csak formai kérdések vannak.
amit belső értéknek nevezel, szintén nincs. az ebből a szemszögből inkább egy potméter húzgálását, patikamérlegen történő centizgetést jelent. az atomszőke esetében nem tudom, mi "növelte" volna. ha theron és gascoine közös múltja hosszabban is megelevenedett volna?

a történet csak ürügy, szükséges rossz egy film esetében, ritkán érdemes figyelni rá, meg lehet, hogy nincs is, csak a mi fejünkben rajzolódik ki valami. akkor van zökkenő inkább, ha ügyetlen a rendezés. a bűn árfolyamának sztorijára alig emlékszem, nem hinném, h sokkal virtuózabb az atomszőkéénél. ritkán emlékezetes egy cselekmény, alig akad évente néhány, ami azzal operálna. hirtelen csak az eredet meg az egy makulátlan elme jut az eszembe. a kémek hídja szintén kémes cucc a közelmúltból, már most alig emlékszem a sztorijára.

a lépcsőházi verekedés lehet, h nem teszi egyedivé a filmet, de mtv movie awards best fightra nagy az esélye. egy kémesbunyós ösvény nagyon megnehezíti, az agymanók, meg a toni erdmann pont azért lehet egyedi, mert nem kémesbunyós. a bűn árfolyama jó ötleted, carano miatt másmilyenek benne a közelharcok, mint azelőtt, olyan ez, mintha egy új alapanyagot használna az autóipar, mintha betoltak volna egy zsiráfot a színpadra.
viszont ha mondasz 2-3 egyedi bunyós filmet a közelmúltból, akkor nem okoskodom tovább.

annak idején a schindler kapcsán emlegették a motiváció hiányát. van egy jelenet, amiben asszem egy pénzzel teli koffert bámul. ha pár másodperccel hosszabban teszi, akkor kész a motiváció, igazi potméteres helyzet. mcavoy pénzt csinált, szeretett a zavarosban halászni, beleragadt ebbe a létformába, pont a motiváció hiányzott. de elfogadom, ha azt érezted csak lógnak a levegőben, nekem inkább félig tele volt a pohár, minthogy félig üres lett volna.

a deadpool 2ről kár lenne lemaradnod, ebben biztos vagyok.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.08.08. 17:37:11

@delorean: Azt hiszem, mi ketten csak szimplán másképp gondolkozunk, illetve más nálunk a fontossági sorrend. Én azt vettem észre magamon, különösen az utóbbi időben, hogy, ha a sztori illetve a szereplők nem kötnek le, akkor a film (kis túlzással) meghal számomra. Az MTV Movie Awardsot meg inkább hagyjuk. Mi is volt idén a legjobb film szerintük? A Szépség és a szörnyeteg. Emma Watson meg a legjobb színész. Ezt még leírni is fáj.

delorean 2017.08.08. 17:43:42

a szépséget 3x láttam moziban, emma watsonon viszont nem kell összevesznünk.

Ian 2017.08.10. 12:36:41

@Lazók György: Az esetek 99%-ban én is pont így vagyok. A történet kiemelkedően fontos és szeretném érezni, hogy az alkotók el akarnak mondani valami fontosat, érvényeset. Jó látni, ha van valós célja a filmkészítésnek (nem a profitmaximalizálás az egyetlen ok).
Ugyanakkor az Atomszőke valami megmagyarázhatatlan ok miatt a kevés kivételhez tartozik. Talán a rendkívül erős cool-faktor az ami magával ragadott, ehhez jelentősen hozzájárul a jó érzékkel válogatott soundtrack. Nem vagyok benne biztos, hogy kis képernyőn is ugyanilyet ütött volna.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.08.10. 13:01:11

@Ian: Vannak kivételek, de ahhoz nagyon erősnek kell lennie a stílusnak. A Tron: Örökség nálam például ilyen. Képileg (illetve zeneileg) annyira bejön, hogy hajlandó vagyok többé-kevésbé elnézni a tartalombéli, néhol igencsak nagy hiányosságait.

HellsAngel 2017.08.12. 07:03:52

Engem ez az iras kivancsiva tett a filmre, foleg emiatt A bun halojabanos parhuzam miatt. Egyszeruen intellektualis kivancsisag vegigmenni a felkinalt uton. Az ember bosszankodasa neha csupan annak nyugtazasa, hogy jol mukodik az eszmei immunrendszere, es ezert nem mindig hiabavalo egy jegy ara.

Azt en nem tudom elkepzelni, hogy az egybites mozinezore ezek az irasok hatast gyakorolnak. Akik a transzformersz - halalos iramban - paranormal activity - adam sandler tengelyen mozognak es valahogy mindig osztonosen a "bottom of the barrel" filmeket valasztjak ki, azok nem arrol hiresek, hogy gyujtik az Alien c. filmrol megjeleno esszekoteteket, amikbol aztan unnepnapokon egesz fejezeteket ideznek fejbol. Maximum felkorbacsolja szittya veruket, hogy mar megin az ertelmiseg akarja instrualni a becsuletes munkasosztalyt. Akik meg gyujtik az esszekoteteket, azok meg a masik iranybol fanyaloghatnak, szoval a hatas azert eleg kerdeses.

Meg annyit, hogy filmek eseteben a tartalom egy nagyon erdekes dolog. A film egy teljesen masik vilag, aminek megvannak a sajat szabalyai, es ebben egy alkotas vagy tud mukodni, vagy nem. Ha a hetkoznapi elet szabalyaival vegigmegyunk barmelyik nagyszeru filmen, ki fogjuk tudni mutatni, hogy 98%-ban tomeny hulyeseg, de ez igazabol csak a filmek teljes meg nem ertese.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2017.08.12. 09:29:52

@HellsAngel: Lehet így is nézni, de azért szánt szándékkal rossz filmre én nem ülnék be csak azért, hogy utána megállapíthassam, hogy a szar még mindig szar. Ha egy kritika nem is, de egy általános kritikai fogadtatás sok emberre hatással van. Persze rengeteget számít, hogy milyen filmről beszélünk. Egy Halálos iramban-folytatásnak nagyjából mindegy, hogy milyen kritikákat kap, ám a Trainspotting 2-nek vagy az Alien: Covenantnak már nem. Amit a tartalommal kapcsolatban írtál, azzal teljesen egyetértek. Ha minden film ragaszkodna a 100 százalékos életszerűséghez, annak a vége a garantált dögunalom lenne.

Sonny Chiba 2017.10.03. 23:56:16

Érdekes, hogy tetszik a kritika és egyet értek vele, de mégis imádom ezt a filmet. A zene, a hangulat, a bunyók, a retró hangulat :D Persze túltolták a sztorit a végső csavarral.