Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról


John Carpenter öt legjobb filmje

2017. augusztus 09. - Lazók György

Ikonikus figurák megteremtője, saját filmjei zeneszerzője, a remake-ipar állandó célpontja, és a horror mestere ő. John Carpenternél kevés rendezőre illik jobban az a meghatározás, hogy kultfilmes, hisz a legtöbb munkáját csupán utólag fedezte fel magának egy szűkebb réteg. Carpenter nem csak a…

Tovább

Öt alulértékelt vígjáték a '80-as évekből, amit látnod kell

Ha van műfaj, amit sosem fenyegetett a margóra kerülés, az a vígjáték, de ebben nincs is semmi meglepő, hisz ki nem szeret nevetni? Ez alól a mi nemzetünk se kivétel, a legnézettebb mozifilmek között így tartja magát nálunk évtizedek óta előkelő helyen példának okáért a Nicsak ki beszél! olyan…

Tovább

Kedvencek temetője (1989)

Stephen King regényei hamar meghódították a mozivásznakat, habár a stílszerűen a horror királyának nevezett bestseller gyáros nem volt oda a legtöbb filmváltozatért. Még a klasszikusnak számító Ragyogást is utálta, mivel Stanley Kubricknak volt mersze átdolgozni a történetét. Miután megelégelte,…

Tovább

szex, hazugság, videó (1989)

Előfordul, hogy egy alkotó, legyen rendező vagy író, sokkal többet ad ki magából az első filmjében, mint azokban, amikben már megvan a rutinja. Steven Soderberghre (Traffic) ez különösen igaz. A bemutatkozása olyan lehengerlőre sikeredett, hogy félő volt, máris elérte pályája…

Tovább

Salvador (1986)

Ugyanabban az évben, hogy mennybe ment a saját vietnami háborús élményeiből táplálkozó A szakasz által, Oliver Stone rendezésében a mozikba került egy másik kényes témát feldolgozó film, a Salvador. Addigra Stone már hírhedt figura és ismert forgatókönyvíró volt az Éjféli…

Tovább

Gyilkos bolygó (1981)

A Délidő találkozik az Aliennel. - röviden így lehetne összefoglalni Peter Hyams (Ítéletnap) filmjét, de bármilyen érdekesen hangzik két ekkora moziklasszikus összemixelése, se a kritikusok, se az amerikai közönség nem dobott tőle hátast bemutatásakor. A különböző műfajok elegyítése éppoly…

Tovább

Villámkritika: A nap birodalma (1987)

Steven Spielberg miután egyre-másra aratta a közönségsikereket, elhatározta, hogy bebizonyítja a Filmakadémiának, hogy méltó az elismerésükre. Annak ellenére, hogy a Bíborszínt nem egészen úgy fogadták, ahogy azt a rendező szerette volna – az Oscar-díjátadáson megannyi jelölése ellenére kínosan…

Tovább

A videós korszak akciófilmjeinek bukása

Az 1970-es években radikális változáson mentek át a stúdiók és a moziba járási szokások. A filmek merészebbé váltak, megjelentek a nyári blockbusterek és elterjedtek a VHS-magnók. Ahogy ez az időszak a nyers erőre és penge beszólásokra épülő akciófilmek felemelkedését hozta magával, egy újabb…

Tovább

Az aligátor (1980)

A '80-as évek kalózvideón terjedő horrorjai közül több ma már csak halvány emlék. Beugranak képek és hangok, azonban a film címe rendszerint a múlt ködébe vész, mint az egykor halomban álló, másolt kazik. Lewis Teauge alkotása is egyike volt a hanyatló nyugat azon szennyeinek, melyre a régi rendszer…

Tovább

Villámkritika: A magas szőke + két szőke (1988)

A franciák egyik legnagyobb komikus sztárja, Pierre Richard számára véget ért a jó világ a '80-as évekkel. A közönség unt rá, vagy ő fáradt bele abba, hogy folyton ugyanazt játssza, nem tudom, de az éppen az amerikai karrierje építgetésén fáradozó író-rendező, Francis Veber távollétében ijesztő…

Tovább