Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Az Androméda törzs (1971)

2014. június 26. - Lazók György

andro-1.jpg

A földönkívüli létformákkal való találkozást egy a mienkénél fejlettebb technikával és magasabb intelligenciával rendelkező lényekkel szoktuk elképzelni. A neves szerző, Michael Crichton egyik első regényében ennél jóval egyszerűbb és reálisabb lehetőséget vázolt fel: egy lezuhant műhold magával hoz egy idegen baktériumot, ami a levegőben elterjedve azon nyomban megöli azt, aki belélegzi. Így okozza egy csendes amerikai kisváros jóformán teljes kipusztulását, mire a kormány tudósok egy csoportját hívja, mely egy speciális földalatti laborban megkezdi a terebélyesedő organizmus vizsgálatát.

Michael Crichton műveire hamarjában lecsapott a filmipar, melyet hosszú, de nem mindig gyümölcsöző, és végképp nem konfliktusoktól mentes együttműködés jellemzett. Az író híres volt arról, hogy mindenbe beleszólt őrületbe kergetve a rendezőket. Az Androméda törzs idején persze még nem volt akkora befolyása, hogy ezt megtehesse. A filmet egy igazi régi motoros, a sokoldalú Robert Wise rendezte, aki legnagyobb sikereit a ’60-as években aratta olyan filmekkel, mint a West Side Story és A ház hideg szíve. Az utóbbi írójával, Nelson Giddinggel tettek néhány változtatást Crichton történetén, ám nagyrészt hűek maradtak hozzá, így a szerzőnek oka se volt hőzöngeni.

andro-3.png

Az Androméda törzs úgy eleveníti fel az emberiséget fenyegető krízist, mintha egy titkosított jelentésbe engedne bepillantást. Ennek velejárója, hogy nagyon száraz tud lenni. Sok régi sci-fi nem adott a részletekre, a film alkotói viszont már túlzottan is leragadnak rajtuk. Ez leginkább akkor üt vissza, amikor a négy főszereplő tudós megérkezik a fő helyszínül szolgáló létesítménybe, és vagy húsz percen keresztül azt vagyunk kénytelenek nézni, hogyan fertőtlenítik és vizsgálgatják őket szintről-szintre. Crichton tudományos felkészültsége idővel azért meghálálja magát, a film hihetőségét biztos alapokra építi, ezáltal a bemutatott fenyegetés valósnak hat. Azt, hogy a vészhelyzetet meg fogják oldani, kimondatlanul is egyértelműsíti a visszatekintő jelleg, ám ijesztő már annak az eshetősége is, hogy milyen könnyen a végünket okozhatja egy kis baktérium. 

A készítőknek sikerül elérniük, hogy ez a mikroszkopikus méretű zöld paca személyiséget nyerjen. Ahogy beszélnek róla és látjuk a növekedését már szinte értelmes, de mindenképpen rejtélyes élőlénynek tűnik. Nagyon szépen építik fel, hogyan keresik meg a tudósok szisztematikusan a gyengéit. Az, hogy mi lehet a közös egy részeges öregemberben és egy folyton bömbölő csecsemőben, akik valahogy ellenálltak a fertőzésnek, találós kérdésnek se utolsó. Ami kár volt, hogy élnek néhány idegesítő, hatásfokozásnak szánt fordulattal. Ilyen az egyik tudós epilepsziája, ami miatt nem veszi észre a szemét kiszúró megoldást. A realizmust erősítendő a rendező kevésbé ismert színészekre bízta a főszerepeket, akik jók, de ahhoz nem elég karizmatikusak, hogy szimpatikussá tegyék karaktereiket. Az tetszett, hogy mindegyiküknek megvan a maga egyénisége, csakhogy nem ismerjük meg őket eléggé, így csak annyira lehetnek érdekesek, amennyire a munkájuk az.

andro-2.jpg

Robert Wise a „lassú víz partot mos-elv” híve, ezért filmjét könnyen idejétmúltnak találhatják azok, akik egy Crichton-adaptációt olyannak képzelnek el, mint amilyen a Jurassic Park. A film effektjeiért a legendás Douglas Trumbull (2001; Szárnyas fejvadász) felelt, ám a látványvilág meglehetősen puritán. Az alkalmazott komputergrafika is csak néha tud többet egy C64-es játéknál a ’80-as évekből. A film korával jár még egy-két teátrális drámai pillanat is, valamint az osztott képernyő olykor nagyon direkte használata. Tartalmi kidolgozottságának köszönheti, hogy összességében továbbra is megállja a helyét. Az Androméda törzs Crichtonhoz hűen egy intelligensen megalkotott sci-fi, amely előre mutatóan fejti ki, hogy fajunk léte tudásunk és technikánk fejlettsége ellenére is hajszálon függhet. Wise sokáig takaréklángon tartja a feszültséget, azonban a végső rohanást az önmegsemmisítő rendszer leállítására olyan izgalmasan csinálta meg, hogy az ember arról is hajlamos megfeledkezni, tudja mi lesz a befejezés. 

ÉRTÉKELÉS: 70%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr396300867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Globetrotter2014 2014.06.26. 21:53:23

Annak idején (na jó, valami bő 10 év késéssel mutatta be az állami TV, ) emlékezetes volt.

Érdemes újra megnézni?

A Westworld vagy a VÉégső visszaszámlálás most is élvezetes, hihetetlen hogy mennyire jól öregedtek...

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.06.26. 22:13:00

@ZF2: Ezen a filmen látszik a kor, de a sztori elviszi, úgyhogy szerintem érdemes.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2014.06.27. 09:29:53

Először is: rendkívül boldog vagyok, hogy valaki foglalkozik egy ilyen "régi" és mai néző számára unalmas filmmel, de...
nagyon nem értek egyet a 70%-os értékeléssel, és ez nem csak azért van, mert ez az egyik kedvenc sci-fim. kezdetleges a cgi? a hetvenes évek legelején járunk, ahhoz képest szerintem parádés a megvalósítás. a zenéről nem ejtettél szót, ami igen progreszív és nagyon hangulatos, remek atmoszférateremtő (főleg amikor először látják növekedni az andromédát). Ez egy igazi pure sci-fi, semmi űrharc, semmi óriásrobot, csak tudomány. Ebből a szempontból nagyon is indokolt bemutatni azt, mennyi mindenen kell keresztülmennie egy embernek ahhoz, h teljesen fertőtlenítsék ("lehetőleg úgy, hogy az alany túl is élje"). Nálam legalább 90%, ritkaság az ilyen film, amilyet nem is nagyon fogunk látni, hiszen ma mindenki kibaszottnagy robbanásokban és csápos atomrobotzombikban látja a szkifit.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.06.27. 10:09:32

@mrbloodbunny: A film zenéje nem rossz, de nem éreztem olyan erősnek, hogy külön kitérjek rá. Jerry Goldsmith talán több életet tudott volna vinni bele. Az ötlet, hogy bemutatják a fertőtlenítést jó, csak valahogy sűríteni kellett volna a gördülékenység érdekében. Sci-fi kedvelőknek én is ajánlom a filmet, csak szerintem nem hiba nélküli.

Pic 2014.09.23. 13:48:33

Én könyvben olvastam először és ledöbbentett mennyire hű ahhoz....és igen a FERTŐTLENÍTÉSBEN és az EPILEPSZIÁBAN is. : ))

Malcolm32 2017.01.06. 19:49:45

Lehet, hogy sokaknak unalmas a szinteket megelozo sterilizalas elnyujtott folyamata, viszont pazarul felepiti azt a nyomaszto elszigeteltseget ami a film vegeig jellemzo. Ez az atmoszfera pedig konnyeden magaba szippantja a nezot. Egyebkent meg neha nem is art dolgokat megmagyarazni mire es miert is van szukseg. A film egyik legerosebb resze velemenyem szerint. Ilyen sajatsagos hangulatu filmekbol kellene tobbet lerakni az asztalra...

Robert Posvancz 2018.01.20. 16:00:04

Megdöbbentő, hogy 71s filmhez képest technikailag is ilyen nagyszerű...Én kb,75 ben láthattam, de akkor fekete fehérben. 10/10