Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Fals folytatások: A csendőr és a földönkívüliek (1979)

2014. július 16. - Lazók György

csend-1.jpg

Nem csak Hollywoodban aranyszabály, hogy addig üsd a vasat, amíg meleg! A francia vígjátékok legnépszerűbb darabjai közé tartoznak a Louis De Funés főszereplésével készült Csendőr-filmek, melyeket a főbb résztvevők életük végéig újabb részekkel láttak el. A sorozat 1964-ben indult A Saint-Tropez-i csendőrrel, majd kisebb szünetekkel jöttek a folytatások. A New Yorkban játszódó második rész kivételével a filmek fő helyszíne egy tengerparti üdülővároska, melyben a főnökének hízelgő, a beosztottjait vasszigorral irányító Lütyő őrmester nagy élvezettel őrzi a rendet. A folytatások többé-kevésbé tartották a színvonalat, habár az 1970-es A csendőr nyugdíjban már a kifulladás jeleit mutatta. Ezt így érezhette a filmsorozat állandó rendezője, Jean Girault is, mert hosszú időre ténylegesen nyugdíjazta bolondos szereplőit, hogy aztán kilenc év elteltével újra elővegye őket.

A ’70-es évek végén a tetőre hágott a sci-fi láz, ezért Jean Girault gondolt egy merészet, és beemelte a földönkívülieket a Csendőr-filmek világába, ami körül-belül annyira tett jót a szériának, mint az Indiana Jones IV esetében. A történet szerint Lütyő őrmester (Louis De Funés) járőrözés közben repülő csészealjat lát, de persze érdemben senki nem hisz neki. Egy kollégája nem sokkal korábban szintén tanúja volt ugyanennek az eseménynek, ám erről idővel szépen megfeledkeznek. Semmi gond, mivel hamarosan bejelentkezik az őrsre az egyik emberi alakot öltött idegen. Hiába mondja el, hogy társaival békés céllal jöttek, Lütyő pánikba esik, és üldözni kezdi a földönkívülieket, amivel csak még nagyobb kalamajkát okoz.

csend-4.jpg

Azt hinnénk, hogy egy ilyen remek humorral megáldott alkotógárda fergeteges sci-fi paródiát nyújt, azonban kihagyják a kínálkozó alkalmat. Girault és írótársai az idegenek látogatásáról szóló filmes kliséket kizárólag egyetlen helyzetkomikumra használják fel, mellyel a cselekmény nagyját is össze lehet foglalni: Lütyő rendre összetéveszti az ufókat a valódi emberekkel, és ezzel hülyét csinál magából. A fantázia mellett a következetesség se erőssége a készítőknek. Nem várom el, hogy pont ez a film foglalja össze rétegelt és fordulatos történetben, hogyan is nézne ki a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel, azonban, hogy legyen egy fikarcnyi értelme a sztorinak, azzal talán nem kérek sokat. Az, hogy a víz a földönkívüliek gyengéje, mégis egy olyan bolygóra látogatnak, aminek a 2/3-át víz borítja, finoman szólva megkérdőjelezi az intelligenciájukat, de legalább már tudjuk, hogy Shyamalan honnan vette az ötletet a Jelekhez. 

csend-8.jpg

Ha legalább az működne a filmben, ami a korábban részekben, nem lenne akkora a baj, de a poénok többsége borzalmas. Gyerekkori kedvencem, a pöttöm Louis De Funés hihetetlen energiával komédiázta végig a pályáját, beleértve a korábbi Csendőr-részeket is, itt viszont igazat kell adnom szőrösszívű kritikusainak: fárasztóan ripacs. Védjegyének számító hadarása és őrült grimaszolása erőltetetté válik. A humorérzékét otthon felejtő rendező, a primitív jelenetek, és a legkevésbé se vicces, ám annál zagyvább szövegek keményen ellene dolgoztak, mégis csak arra tudok gondolni, hogy Funés azért ilyen feltűnően rossz, mivel nem élvezte a szerepet. A forgatás a hírek szerint tényleg nem volt zavartalan. Egy kaszkadőr halálos kimenetelű autóbalesetet okozott, ami feszülté tette a viszonyt a helyiekkel. A filmmel és a benne nyújtott teljesítményével végül maga Funés is elégedetlen volt. 

Az a kilenc év, mely eltelt a legutóbbi rész óta, nagyon meglátszik az összes színészen. A társaság már A csendőr nyugdíjban idején se volt fiatal, ám most először tűnnek igazán öregnek. Michel Galabru az, aki megbízhatóan hozza Gabaj főtörzset, csakhogy szarból ő se tud várat építeni, nem mintha túl sok alkalmat kapna, hogy legalább megpróbálhassa. Maguk alatt vágva a fát a régi csendőrgárda egy részét az alkotók leépítették. Nincs itt hát Fütyesz és Pacuha se. Az előbbit játszó Jean Lefebvre-t állítólag Funés rúgatta ki személyes okokból. A páros hiányát fájóbbá teszi, hogy a helyetteseik minősíthetetlenül rosszak. Vigasztalódhatnánk Agykár (Michel Modo) és Beléndek (Guy Grosso) jelenlétével, ha nem lennének minden eddiginél jobban statisztaszerepre kárhoztatva. A szerencsétlen húzások sorára az teszi fel a koronát, hogy Lütyő feleségét egyéb elkötelezettségei miatt nem a tüneményes Claude Gensac játssza, hanem a felejthető Maria Mauban.

csend-9.jpg

A csendőr és a földönkívüliek a filmsorozat abszolút mélypontja, egy totális mellényúlás. Sose volt a kedvencem, de így újranézve kiábrándítóbb volt, mint amilyen Angyalka nővér lehet smink nélkül. Az a fajta lelketlen, ötletek nélküli, és kényszeredett folytatás, ami, ha Hollywood felől érkezik, azon nyomban ízekre szedik. Az a néhány, a spórolás jegyében többször újrahasznált trükkfelvétel, amit a repülő csészealjnál bevetnek, annyira ócska, hogy Ed Wood is berzenkedett volna a használatuktól. Oké, ez nem a Harmadik típusú találkozások, nem dől össze néhány rossz effekttől a világ, de a kukába való forgatókönyv és az önmagát égető alkotógárda már rombolja a Csendőr-filmek jóhírét. Néha becsúszik egy-egy jobb poén, csakhogy ezek száma elenyésző, pedig a film alig másfél órás. Csak annak örülök, hogy nem ilyen dicstelen módon ért véget a sorozat. A csendőr és a csendőrlányokkal, mely Louis De Funés és a rendező, Jean Girault utolsó filmje lett, visszataláltak a helyes ösvényre, de, ami ezt a borzadályt illeti, inkább kínozzanak meg a földönkívüliek, mint, hogy valaha újra lássam. 

ÉRTÉKELÉS: 30%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr96433557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nagyonköcsögduda 2014.07.17. 13:05:56

Ekkora hülyeséget is régen olvastam már.
A csendőr sorozat egyik legjobb része volt, bár a többi is tökéletes.
Érthetetlen számomra, hogy egy világsikert, ami több száz millió embernek tetszett, miért kell irigy, buta magyarként lefikázni???
Nyilván azért, mert a magyar filmgyártás mindig is világszínvonalú volt és lesz is. Ha-ha.

Bérgyilkos Bohóc 2014.07.17. 13:07:05

Szerintem Funes az össze filmjében ripacskodik. Szeretem a francia filmeket (inkább a régieket, Depardieu, Pierre Richard, Belmondo stb.), de Funest mindig is idegesítőnek találtam.

mennyi?husz! 2014.07.17. 13:21:23

A vicc, hogy most a 7en neztem vegig az osssze csendor filmet (az utolso resz meg hatra van) es tenyleg ez volt a leggyengebb resz. Anno ezt a reszt jatszotta a tv a legtobbet es gyerek fejjel nagyon jo volt de most igy ujra neznve plane az elozo reszek utan tenyleg nem volt jo.

lomposfarkas 2014.07.17. 13:23:52

Ez volt a Csendőr-sorozat legjobbja. A posztírót megzavarhatták gyermekkori Funes élményei :)

Mortanius 2014.07.17. 13:26:22

Hát barátom... Jó sok ökörséget sikerült itt összehordanod!

Egyértelműen a legjobb csendőr film!

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.17. 13:28:11

"Lütyő"

Azért vegyük észre, hogy ezt nem így kell írni. A karakter neve Cruchot. Ezt nevezték át "Lütyő"re, ami azért jó, mert magyarul is vicces kifejezés - de egyszersmind francia név is lehet, ha úgy írjuk, hogy "Lutieu"

Ugyanígy "Gabaj" az "Gaballe" stb.

Kár a wikin sincsenek ezek így fent, pedig nem az ujjamból szoptam, hanem annak idején a tévéújságban is így szerepeltek...

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.17. 13:29:18

Ja, egyébként szerintem is elég gagyi maga a film...
Bár elismerem, hogy ma már nem tudok úgy rajongani Funes-ért mint régebben...

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.07.17. 13:40:46

@Hoppácska: A port.hu-n és az iszdb-n is így vannak írva. Én az utóbbit használtam forrásként. Amúgy mástól is hallottam már, hogy az eredeti, feliratos változatban másképp volt fordítva a szereplőknek a neve.

MZ/X hip hip hurrá 2014.07.17. 13:42:04

Nagyon csíptem Lütyőt:-) Nagyon sok sikerfilmnek gagyi a története, de mégis szeretik az emberek, mert kikapcsolódásnak jó.
Akinek nem tetszik nézzen tudományos dokumentum filmeket.
Én azt is szeretem:-)

hambig 2014.07.17. 13:42:55

Gyerekként nem értettem, hogy ezen mi a jó, egyszerűen fárasztott. Felnőttként már tudom, hogy nem kell keresni benne semmi jót, mert nincsen. Funesről elég keményen pletykálták, hogy nagyon köcsög a munkatársaival, igazi beképzelt pöcsfejnek tartotta a szakma.

MZ/X hip hip hurrá 2014.07.17. 13:45:39

@Hoppácska: Ez természetes. Amikor ezek a filmek megjelentek sorokba álltak az emberek a mozi jegypénztárainál.
Ma már ódivatú, de a mai filmek is egyszer így fognak járni:-)

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.17. 13:54:02

@Lazók György:
"Amúgy mástól is hallottam már, hogy az eredeti, feliratos változatban másképp volt fordítva a szereplőknek a neve. "
Azt nem tudom :)

Én is "Lütyő"-nek ismerem, csak azt mondom, hogy ez "Lutieu"-nek volt írva eredetileg, merthogy a szinkron készítői kreálták ezeket a humoros, de franciásnak (is) hangzó, és franciásan is írható szavakat.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.17. 13:56:37

@nagyonköcsögduda:
Így van:
az eredetiben "Ludovic Cruchot" ejtsd "Lüdovik Krüsó"

a magyarban "Ludovic(us) Lutieu" ejtsd "Lütyő".

zalap 2014.07.17. 13:58:43

Érdekes adalék: az eredeti szereplőgárdából már csak hárman élnek: Gabaj, alias Michel Galabru 92. életévét tapossa, fiai is követték a mesterségben, saját színházuk és színitanodájuk van, Lütyű felesége, Gensac, ha jól tudom 84 éves és akiről a legkevesebbet tudni Genevieve Grad alias Nicole, Lütyő csodaszép lánya, éppen idén tölti be a 70-et, ha jól tudom, ő a 70-es években otthagyta a színjátszást, ezért hallani róla sokkal kevesebbet. Legutóbb Pacuha hagyott itt minket, talán 2 éve, Christian Marin 83 évesen. nagy színészek mindannyian, a francia filmművészet fénykorából

zalap 2014.07.17. 14:04:13

Még a fontos mellékszerepet játszó Jean Lefebvre, alias Fütyesz is kiemelkedő színésznek számított a 60-as, 70-es években, és persze a nők is imádták, volt pár felesége...:))

Gazuzem 2014.07.17. 14:10:57

Gyerekként ez volt az első csendőrös film, amit (moziban) láttam, legalább ötször. Akkoriban errefelé (cseszkó) minden (nem orosz) filmet legalább háromszor adták a moziban: először feliratosan, hónapokkal később szinkronnal, majd egy-két év múlva még egyszer, már hiányos, szakadt kópiáról. Ezen a filmen mindig betegre röhögtem magam, fogalmam sem volt róla, hogy a legrosszabb Funes filmet nézem :-). Jó, az ufók űrhajója tényleg gagyi, de hát egy vígjátékról beszélünk! Kit érdekel, hogy a föld kétharmada víz!

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.07.17. 14:13:54

@Gazuzem:
"Gyerekként ez volt az első csendőrös film, amit (moziban) láttam... Ezen a filmen mindig betegre röhögtem magam, fogalmam sem volt róla, hogy a legrosszabb Funes filmet nézem :-)"

Hát nem is mondta senki, hogy gyerekként nem tetszett neki :)
Annyit mondtunk, hogy mai szemmel már...

BluE 2014.07.17. 15:36:10

A cikkíró bármely 70-80-as évekbeli, akkor talán gyerekfejjel megnézett filmet elővehetett volna, hogy most felnőttként mennyire unja... erről értelmetlen cikket írni. Felnőttként (vagy mondjuk úgy 30 évvel később) bármit lehet másként látni, sőt biztos is, hogy máshogy fogjuk látni.
Ezek a filmek egytől egyig mozisikerek voltak és szórakoztattak sok embert.
Én szívesen nézek ilyen filmeket több okból is, nincsenek tele speciális technikákkal (ellensúlyozzák jó színészi alakítások), szórakoztatóak (a mai filmvígjátékok sokszor ezekből a régi filmekből merítenek, mondhatni nincs új a nap alatt) és a lényeg: nosztalgiázhatok, visszahozza a gyerekkorom, a régi mozi, a gyermekkori nappali hangulatát, amikor még együtt nézte ezeket a filmeket a család és együtt nevettünk ezeken, még ha sokszor előre borítékolható is volt pár poén. Gondoljunk csak bele, hányszor, de hányszor adta már a tévé a Bud Spencer-Terence Hill filmeket és mégis mindannyian odakucorodunk a filjeik elé és nevetünk újra az ezeréves (mára sokszor klasszikussá vált) poénokon. A csendőr filmek is ilyen klasszikusok, nem kritikus szemmel kell nézni, hanem hagyni, hogy szórakoztasson bennünket.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2014.07.17. 16:14:06

@BluE: Az elméletedhez csak annyit tennék hozzá, hogy végignéztem nemrégiben az összes Csendőr-részt, és ez az egyetlen, amivel úgy voltam, hogy soha többé.

Macropus Rufus 2014.07.17. 16:53:33

imdb szerint Lütyő neve:
Maréchal des Logis-chef Ludovic Cruchot

a főnöké:
Adjudant Jérôme Gerber

amúgy szerintem is ez volt az egyik legjöbb Csendőrös film :)

Ha már Louis de Funès filmekről szó esik, akkor a másik kedvencem a Fantomas1-3. Az még jó volt.
Meg a Horgász a pácban.

turista a saját országában 2014.07.17. 17:52:48

Te azt gondolsz amit akarsz, de ez a rész a sorozat egyik legsikerültebb darabja.