Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Az ördögűző (rendezői változat - 1973)

2015. március 13. - Lazók György

exor-title.jpg

A tudomány sok rejtélyre választ talált a vallás misztériumának kárára, viszont Az ördögűző készítői felteszik a kérdést, hogy mi történik, ha ebbe a racionalizált világba egyszercsak betör a természetfeletti gonosz? A klasszikusnak számító horror megírásáért Oscar-szobrocskával jutalmazott William Peter Blatty és A francia kapcsolatért nem sokkal korábban rendezői díjat nyert William Friedkin szerint ebben a helyzetben a tudomány bizony látványos csődöt mond. Ezek után talán nem is olyan meglepő, hogy Az ördögűzőt érte az a vád, hogy nem több keresztény propagandánál. Idáig jómagam nem merészkednék el, ám az egyszer biztos, hogy az egyház képviselői jóval szimpatikusabb színben tűnnek fel, mint az orvosok, akiktől több nem telik, mint, hogy vizsgálataikkal alaposan megkínozzák a szerencsétlen megszállottat, de ne rohanjunk ennyire előre!

exor-2.jpg

A film Irakban kezdődik, ahol Merrin atya (Max von Sydow) egy ásatás során misztikus ereklyékre bukkan, melyek azt jelzik számára, hogy közeleg a gonosz, ami aztán nem várt helyen csap le. Chris MacNeil (Ellen Burstyn) egy csendes georgetowni házban él kislányával, azonban Ragen (Linda Blair) egyre erőszakosabban viselkedik, melyre nem találnak elfogadható magyarázatot. Az anya végső lehetőségként Karras atyához (Jason Miller) fordul azzal a mind megalapozottabb gyanúval, hogy lányát az ördög szállta meg.

A maga idejében Az ördögűző kész tömeghisztériát váltott ki. Az amerikai filmipar épphogy levetette idejétmúlt cenzúráját, és ekkor jött egy horror, amely a hatalmas anyagi gépezettel megtámogatott stúdiórendszerben elsőként ábrázolta megrázó brutalitással, ugyanakkor hihetően a sátáni megszállottságot, melynek áldozata ráadásul egy ártatlan kislány volt. Mostanra persze jóval megszokottabbá vált a filmekben a vér és az erőszak, ennek ellenére Az ördögűző még mai szemmel is hatásos tud lenni. Ezt megsegítendő a filmet 2000-ben ismét bemutatták a mozikban korábban nem látott jelenetekkel kiegészítve és velőtrázó hangkeveréssel felfrissítve.

exor-3.jpg

A két vágás között igazából nincsen akkora különbség, amitől új élményként hatna nézőjére a film, a bővített verzió mégis heves ellenérzést váltott ki egyesekből. Emlékszem egy kritikára, ami 100%-ot adott az eredetire és csupán 40-et a rendezőire. Meg kell hagyni, Friedkin valóban eszközölt pár suta változtatást. A Ragen arcára montírozott démon-effekt éppen annyira felesleges, mint az egyes jelenetekhez hozzáadott szellemek. Az átalakított befejezést, amely lényegében csak egy megnyugtató epilógust tesz hozzá a korábbihoz, szintén érte kritika, ám véleményem szerint a film nem lett tőle se jobb, se rosszabb. 

Az ördögűző legfőbb hibája továbbra is az, hogy jócskán el van nyújtva. Egyes pontokon hosszasan elidőznek a készítők, míg másokon nagyvonalúan átugranak. Kinderman nyomozót például, bármilyen szórakoztató jelenség, szinte egy az egyben ki lehetne hagyni a filmből. Zavart az is, hogy milyen sokáig várnak a szereplők azzal, hogy papot hívjanak a gyerekhez, amit racionalitásra hivatkozva még el lehetne nézni, de aztán még a hitehagyott Karras atyát is meg kell győzni arról, amit a néző már rég tud: nevezetesen, hogy Ragen nem orvosi segítségre szorul. Mikor végre színre lép a film eleje óta szinte már elfelejtett Max von Sydow, hogy megtegye, amire idáig vártunk, meglepő hirtelenséggel távozik is.

exor-4.jpg

Az ördögűző két enyhén szólva népszerűtlen folytatás mellett számtalan utánzatot szült, de egyik filmnek se sikerült komolyan veszélyeztetnie a trónját. Ebben nem kis része van William Friedkin dokumentarista hitelességű rendezésének és William Peter Blatty rafináltan megírt forgatókönyvének. Azt ugyan túlzásnak tartom, hogy Az ördögűző lenne minden idők legfélelmetesebb filmje, de amilyen visszafogott az egyik pillanatban, olyan kirobbanó tud lenni a másikban. A karakterek jóval árnyaltabbak a műfajban megszokottnál, ehhez társul a remek színészgárda, mely kortól és a szerep nagyságától függetlenül rendkívül meggyőző alakításokkal erősíti a filmet.

A vele összeforrt, baljós zenei témán, a Mike Oldfield szerezte Tubular Bellsen kívül feltétlen említést érdemel a fényképezés, különös tekintettel a helyszínek megvilágítására. Ragen szobája igazi csatatérré lép elő a film utolsó részében, a rideg és barátságtalan környezet hangulatának megteremtésében pedig Owen Roizman operatőr jeles munkát végez. Az ördögűző mögé rengeteg tehetség sorakozott fel, akik mind hozzájárultak ahhoz, hogy a mai napig megőrizhesse helyét a legmegbecsültebb horrorfilmek között. Bár nekem személy szerint sose volt a kedvencem, de minden kétséget kizáróan ott a helye a sorukban.

ÉRTÉKELÉS: 80%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr707259177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krumplis Lángos 2015.03.13. 22:46:55

Nekem ez is 95% csakúgy, mint A légy, A dolog, és A nyolcadik utas: a Halál.

Viszont kérdés, nem 3 verzió van? A sima mozis, a remastered, a béna montírokkal, illetve a bővített a (pókjárásos) (ebben nincs montír) ?

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2015.03.13. 23:12:23

@Krumplis Lángos: Két verzióról /a mozis ill. a bővített rendezői/ van tudomásom. Ha érdekel, az alábbi linken végigmennek tételesen a kettő közti különbségeken:

www.movie-censorship.com/report.php?ID=5706806