Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

25 millió fontos váltságdíj (1980)

2018. július 30. - Lazók György

north-1.jpg

A világ leghíresebb kémjének, James Bondnak az eljátszása egy életre szóló szerződés a közönséggel. Sean Connery óta az összes színésznek meggyűlt a baja azzal, hogy az emberek a 007-es ügynökkel kívánták őket azonosítani mindörökké. Ki több, ki kevesebb sikerrel igyekezett ebből az idézőjeles megállapodásból kihúzni magát. A Conneryt váltó Roger Moore se jelentett ezalól kivételt. Bár elődjével szemben nagyon is élvezte a 007-es imázst, azért a maga humoros módján ő is megpróbált eltávolodni attól a képtől, amit a világhírű szerep kialakított róla. Mikor régi barátja, Jack Davies megmutatta neki új regényének a kivonatát, Moore egyből érezte, hogy jó filmet lehetne csinálni belőle. Élére állt hát a produkciónak, melynek főhőse James Bond tökéletes ellentéte: egy morcos, szakállas, nőgyűlölő különc, aki nem mellesleg zseniális terrorista elhárító.

A szóban forgó Ffolkes privát kommandójával egy biztosító cégnek dolgozik, mely nagy bajban van: egy csapat bűnöző aláaknázta a hozzájuk tartozó tengeri olajfúró tornyot, annak kitermelő egységét, és azt az ellátó hajót is, amit elfoglaltak. A magát Kramernek nevező, paranoiás vezetőjük (Anthony Perkins - Psycho) 25 millió fontot követel a brit kormánytól, amit, ha nem kap meg a kiszabott szűkös határidőn belül, akkor lángba borítja az északi tengert. Ffolkesra hárul a feladat, hogy megtervezzen és kivitelezzen egy túszmentő akciót ezen a lehetetlen helyszínen, amit csupán a víz alól lehet észrevétlenül megközelíteni.

north-4.jpg

A 25 millió fontos váltságdíjat úgy akarták eladni, mint látványos akciófilmet, pedig az elmejáték sokkal nagyobb teret kap benne, mint a tényleges összecsapás. Még a plakátját is a James Bond-sorozat mintájára alkották meg, ami hozzájárult ahhoz, hogy a félrevezetett emberek csalódással fogadják. Azt, hogy mennyire nem is tudták a stúdiónál, hogy mit is kezdjenek a filmmel, jelzi, hogy két címen is kiadták: valahol a Ffolkes, máshol a hangzatosabb North Sea Hijack névvel kívánták felhívni rá a figyelmet. A 25 millió fontos váltságdíj a jelentősebb piacokon így is megbukott, maga Roger Moore is keserédesen emlékezett vissza rá. Egyrészt Ffolkes az egyik kedvenc szerepe volt, másrészt a fogadtatás miatt utóbb úgy érezte, hogy talán mégse neki kellett volna eljátszania.

Lehet, hogy ebben benne van, hogy a 25 millió fontos váltságdíj volt az első filmje, amit láttam, de a mai napig határozottan állítom, hogy ezt a figurát neki találták ki. Amint belép és kiosztja az embereit egyből látszik, mennyire élvezte, hogy a bőrébe bújhat. Moore rengeteg humorral adja elő magát. Bármilyen kiállhatatlan alak is az, akit játszik, nem lehet nem imádni. Szellemes vegzálásai, válogatott riposztjai élményszámba mennek. Jack Davies, aki a regény mellett a forgatókönyvet is jegyzi, hálás szerepet írt tele olyan pillanatokkal, amiket Moore is mosolyogva ad elő. Elbűvölő, pimasz vigyora még egy nem várt fordulathoz is elvezet a későbbiekben. Ffolkes nőgyűlölete szintén humor formájában jelenik meg, ám az irónia őt is utoléri. Az életét egy ponton épp egy nő menti meg.

north-2.jpg

Egy mára kissé elfeledett alapigazság, hogy egy akciófilm csak annyit ér, amennyit a rosszfiúja. A 25 millió fontos váltságdíjnak etéren sincs oka szégyenkezni. Az ekkorra már kissé alulfoglalkoztatott Anthony Perkins olyan intenzitással játssza Kramert, hogy a fickót látva még Norman Bates is ijedten húzná össze magát. Meglepő módon az ő karakterénél is előjön némi humor, ám természetéből adódóan gonoszabb formában. A többi rosszfiú már kevésbé emlékezetes. Egyedül a Kramer jobbkezét játszó Michael Parks (Alkonyattól pirkadatig) jelent valamelyest kivételt, de ő is leginkább bizarrságát erősítő vastag szemüvege miatt. A mellékalakok frontján összességében mind az író, mind a színészek részéről igényesség figyelhető meg, kiemelni mégis leginkább a veterán James Masont tudom, aki remekül ellenpontozza Moore-t, kettősük tovább gazdagítja a film komikumát.

A rendező Andrew W. McLaglen a könnyedség mellett azért a feszültségre is ügyelt, melynek megteremtéséből igencsak kiveszi a részét a zenéért felelős Michael J. Lewis is. Ugyan a film híján van a nagy akciójeleneteknek, de az okosan megírt, az üresjáratokat és a melodrámát nélkülöző forgatókönyvnek köszönhetően unatkozni nem lehet rajta. Egyedül a túszul ejtett legénység magánakciójának szála az, ami enyhén töltelékszagú. Maga a túszdráma és a mentőakció kigondolása szerencsére viszi a történetet. Hitelesen és izgalmasan van ábrázolva. Látjuk mindegyik oldal nézőpontját, és, ami ennél is lényegesebb, az összes fél gondolkodik. Ffolkes a végkifejletig nem is csinál sokat azt leszámítva, hogy használja az eszét, ezzel viszont eléri, hogy két lépéssel mindig ellenfele előtt járjon. 

north-3.jpg

A 25 millió fontos váltságdíj igaz eljutott a hazai mozikba, de szinkront csak az 1987-es televíziós bemutatásra kapott. Ebben az időszakban az állandó magyar hang még kevésbé volt jellemző, csakhogy Roger Moore személye kivételt jelentett, aki tévésorozataival iszonyú népszerű volt nálunk. Kitört volna akár egy újabb forradalom is, ha nem Láng József szólaltatja meg, ahogy korábban! Anthony Perkinshez már szokatlanabb választás Dörner György, aki később se gyakran adta a hangját pszichopatákhoz, pedig nagyon megy neki. Dörner néhol előtörő nagydumás, lezser attitűdje akaratlanul némi szimpátiát szerez Kramernek, de tehetsége akkor sem hagyja cserben, amikor a kegyetlenségét, elhatalmasodó őrületét kell érzékeltetnie. A Pannónia Stúdióban készült szinkron, mint rendesen, egy sor további hazai kiválóságot vonultat fel, de nagy erénye még Schéry András fordítása is, aki hozzájárult ahhoz, hogy Ffolkes szövegei magyarul se veszítsenek a hatásukból.

A film, bármit sugalltak róla a korabeli hirdetések, meg se kísérel versenyre kelni a speciális effektekkel teli akció-thrillerekkel. Leginkább annak a közönségrétegnek szól, melynek Roger Moore humora és az izgalmasan végigvitt alapszituáció elég ok az érdeklődés fenntartására. Innen nézve a 25 millió fontos váltságdíj most is ugyanolyan szórakoztató, mint régen volt. Az eltelt idő csak néhány makett-trükköt leplezett le, melyek amúgy szépen kidolgozottak még mai szemmel is. A magam részéről kifejezetten sajnálom, hogy nem lett a film kereskedelmi siker, mert Ffolkes van akkora figura, hogy akár több folytatást is megérdemelt volna.

ÉRTÉKELÉS: 80%   

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr5414149843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Melee 2018.07.30. 15:11:42

Kb. 25 éve láttam a filmet, de máig megmaradt az emléke. A történet egy sakkjátszma, igen nagy téttel. Aki egy esztelen durrogtatás-orgiát akar látni, az nézzen helyette Rambót. Másnak csak ajánlani tudom.

Főszerkesztő. 2018.07.30. 15:31:36

Nagyon régen láttam először (és már akkor is tetszett), aztán sokkal később egy Roger Moore cikk kapcsán alaposabban is foglalkoztam vele: egy hidegháborús korszakot idéző rendkivül szórakoztató akciófilm Roger Moore élvezetes játékával. Valósággal sziporkázó amit csinál, látszik, hogy nagyon élvezi. A film értékelése nálam is legalább 80%.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.07.30. 18:19:01

Kimagaslóan zseniális film. Tökéletes hangulatteremtés, jó színészek, valóban látszik Moore-on, hogy mennyire élvezte ezt a szerepet, Perkins pedig hátborzongatóan profi volt, amit az utolsó jelenetében előadott, azon még a hátamon is felállt a szőr a borzongástól, imádtam a fickót. Kitűnő forgatókönyv, humor, dráma...és a tűzpiros búvárruha, uraim, ami mindent visz. Meg a kiscica mánia. Moore egész jelleme: pazar. Szerintem simán 100 %, de ezen nem fogunk összeveszni.

Szabo T 2018.08.02. 01:13:22

Helyesen: Cigarette Kramer?