Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Villámkritika: Temetetlen múlt (2000)

2018. augusztus 05. - Lazók György

what-1.jpg

Robert Zemeckis míg arra várt, hogy Tom Hanks lefogyjon a Számkivetett második felére, úgy döntött, hogy addig se tétlenkedik. Ebből az elhatározásból született ez a világsikerű film, ami már önmagában sokat elárul arról, hogy a rendező mennyire a csúcson volt annak idején. Zemeckis egy igazi álompárost hozott össze Harrison Ford és Michelle Pfeiffer személyében a Temetetlen múlt kedvéért. A film a Számkivetettel egy évben gázolta le a mozikat visszavarázsolva egy rövid időre Ford és Pfeiffer számára azt a ragyogást, ami már kezdett kikopni a csillagukból. Be kell, hogy valljam, én elsőre kifejezetten utáltam hitchcocki thrillerrel kevert kísértetfilmjüket. Így visszagondolva, meglehet túl magasra tettem a lécet, melyet persze az iszonyatosan dübörgő hype is generált, ami annyira igyekezett eladni a produkciót, hogy az előzetesei kicsit többet árultak el a fordulatokról, mint kellett volna. Ezek után az, hogy az erősen visszafogott tempójú első harmad egy olyan félrevezetésre megy el, amit valószínűleg akkor se vettem volna be, ha nem lövik el a poént az említett trailerek, hát nem volt egy jó kezdés a filmnek. Ennyi idő elteltével felülemelkedve az elváráson azt kell, hogy mondjam, a Temetetlen múlt lényegesen jobb alkotás, mint, amire emlékeztem.

Robert Zemeckis felkészült rendező volt, ugyanakkor látszik, hogy mind a thrillerhez, mind a horror zsánerhez műkedvelőként áll hozzá. Ezért van az, hogy bár a feszültség profin fel van építve, mégis kicsit steril hatású. Mintha Zemeckis csak imitálni akarná példaképeit, nem csatlakozni hozzájuk. A jump scare-ek jelentette mankóra is túl erősen támaszkodik rá a rendező. Ezzel együtt a filmre jó ránézni, vizuálisan kiemelkedő pillanatokban nem szenvedünk hiányt. Ezen felül Harrison Fordot és Michelle Pfeiffert egy filmben látni már önmagában komoly fegyvertény. Mindketten klasszikus mozisztárok, akik különleges kisugárzásukat és színészi tehetségüket egyaránt kamatoztatják. Kettejük közül Ford az, aki több meglepetést okoz, habár jórészt azt a karaktert játssza, akit általában szokott. A most is kiváló Pfeiffernek több tér jut, a történetet szinte végig az ő szemén keresztül látjuk. Coulson ügynök, vagyis a karakterszínész Clark Gregg forgatókönyve, ha nem is eredeti, de legalább jól kidolgozott. A rejtély összeállásával egy olyan házasság képe is kirajzolódik benne, ami közel sem olyan tökéletes, mint a felszínen tűnik. A végkifejletre Zemeckis nem csak nagyobb sebességre, de más stílusra is vált. A Hátsó ablak és a Gyanakvó szerelem kombinációjából áttérünk a Pszichóra. Sok a túlzás a fináléban, ám azt meg kell hagyni, hogy izgalmas lett. A Temetetlen múlt összességében egy korántsem hibátlan, viszont tehetséggel összefésült Best of Hitchcock egy természetfölötti csavarral, amiből többet is kihozhattak volna.

ÉRTÉKELÉS: 70%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr3314162817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

joeperry · http://joeperry.blog.hu/ 2018.08.05. 20:39:10

Valahogy nem tudom megkedvelni ezt a filmet, túlnyújtottnak érzem és túlságosan emlékeztet egy korábbi, szerintem sokkal jobb Ford mozira (Ártatlanságra Ítélve).

Jericho 1 2018.08.24. 17:41:45

Ez a szellemek téma nagyon izgatja az amerikai nézőket, Európában sokkal kisebb az érdeklődés az ilyen típusú filmekre. Ez mondjuk ebben a kategóriában TOP szintű. Bár én speciál nem rajongok érte.