Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Filmek a polcról

Vass Gábor tíz emlékezetes szinkronszerepe

2021. január 25. - Lazók György

vass-title.jpg

A sok csapást megélt magyar szinkron egy újabb pillérét veszítette el a közelmúltban. A koronavírus fertőzésben elhunyt Vass Gábor a szinkronszakma legfoglalkoztatottabb színészei közé tartozott. Valójában nem erre a pályára készült, csak miután többek közt Mécs Károly is felfigyelt rá egy szavalóversenyen és javasolta, hogy felvételizzen a főiskolára, terelődött az élete ebbe az irányba. Mint a többi színművészeti hallgatót akkoriban, kötelezően őt is elküldték a hírneves Pannónia Stúdióba szinkronizálni. A filmforgatáshoz saját bevallása szerint hiányzott belőle a türelem, a szinkronizálást viszont annál inkább élvezte. Nála is általánossá vált, hogy a reggelt az egyik stúdióban kezdi, az estét pedig a harmadikban fejezi be, ezen a tempón pedig a nyugdíjas éveket elérve se lassított. Nem rejtette véka alá a véleményét arról, hogy mennyit esett a szakmai színvonal az eltelt években. A sajátjaiból a Gladiátor szinkronjával is kritikus volt, melyet megsínylett a rohamvágtában való készítés. Személyes kedvence az általa szinkronizált filmek közül az 1986-os A misszió volt, amiben Robert De Niro magyar hangjaként hallhattuk. Emellett még rengeteg emlékezetes szinkronszerepe volt, idézzünk fel tízet azokból melyeket örökül hagyott!  

Tovább

Az élet James Bond után - Öt eltérő karrier a célkeresztben

pbond-title.jpg

Az Ian Fleming írásaiban népszerűvé vált úri kémet a '60-as évek óta számos különböző egyéniségű színész testesítette meg a mozivásznon, akiket aztán egy életre elkísértek azok az évek, melyeket a 007-es ügynök bőrében töltöttek. A franchise történetének évtizedei alatt Connerytől Brosnanig alaposan próbára tett mindenkit az elválás a világsikerű filmsorozattól. Kemény küzdelem várt rájuk, ha azt akarták, hogy ne csak James Bondként emlékezzenek rájuk! Volt, aki teljes erejével bedobta magát azért, hogy eltávolodhasson a Bond-imázstól. Más jobb híján viccet csinált belőle. Persze mikor kevésbé futott a szekér akkor nagyon is építettek arra, hogy egykor ők voltak a filmtörténet legmenőbb kémje, ám néhány ritka kivételtől eltekintve ilyenkor arra mutattak rá, hogy kénytelen-kelletlen alább adták. Nézzük mit is kezdtek James Bond megformálói a kapott hírnévvel!  

Tovább

A magyar DVD-forgalmazás tíz rémes emléke

dvd-title.jpg

A '90-es évek közepén nehézkesen indult be a lakossági filmforgalmazás hazánkban. A kölcsönzők uralta, sokáig gond nélkül másolható videókazetták korában eleinte kevesen láttak fantáziát abban, hogy megvásárolhatóvá tegyék a filmeket, de a plázák ugrásszerű elterjedése és a házimozi rendszerek divatossá válása segített előmozdítani a változást. Az évtized végén betört új formátum, a lényegesen jobb audiovizuális élményt és interaktív lehetőségeket kínáló DVD az árak zuhanásával egyre nagyobb teret hódított. Új forgalmazók alapultak miközben a régiek is igyekeztek felzárkózni a megnövekedett igényekhez. Az újságosokat elárasztották a DVD-mellékletes magazinok, idővel már a túlkínálat lett a gond. A torrent oldalak jelentette csábító alternatíva, a rosszul felmért piac és a vásárlói oldal nem megfelelő kiszolgálása szintén hozzájárult ahhoz, hogy a növekvő buborék kipukkadjon. Megannyi cég húzta le az elmúlt években a rolót, a hazai DVD-forgalmazás pedig egy olyan kabarévá vált, melyen nem csak, hogy senki nem nevet, az előadásait se nagyon látogatják. Bár mostanra az utolsó sor szélére húzódtam, de tanúja voltam az egész kínos és elszomorító műsornak. Elhibázott DVD-kiadásból annyi volt, hogy csupán a felsorolásuk kitöltené a posztot. A hozzájuk kapcsolódó olykor banális problémák mindössze kiindulópontot jelentettek. Felelevenítésük látlelet a piacot egykor vezető vagy abból egy darabot maguknak kiharapni igyekvők hozzáállásáról, mely nem kímélte még a Bud Spencer és Terence Hill páros filmjeit se.     

Tovább

Karambol (1996)

crash-1.jpg

David Cronenberg filmjei sosem a könnyen emészthetőségükről voltak híresek, ám J.G. Ballard (A nap birodalma) könyvének a feldolgozása még tőle is súlyos volt. A vágyak megszállottságig fajuló kiélése már foglalkoztatta a testhorror korszakában, Ballard könyve pedig módot adott rá, hogy mélyebbre merüljön benne. A szerzőt se kellett félteni, a '60-as évek óta több műve is botrányt kavart. Az 1970-es, kísérleti jellegű The Atrocity Exhibitionnek az első példányait maga a kiadó zúzatta be rettegve az írásokban szereplő hírességek jogi lépéseitől. A könyv egyik fejezete "Karambol!" címre hallgatott, melyben Ballard az autószerencsétlenségek szexuális hatásáról lamentált. Érdeklődése a téma iránt tovább gyűrűzött, 1973-ban már egy egész regényt szánt neki. Ebben a magáról elnevezett főszereplő, James Ballard fétisévé válnak az autószerencsétlenségek. Bizarr közjátékként az írót nem sokkal a könyv befejezése után súlyos autóbaleset érte.

Tovább

Semmit a szemnek! - Egy láthatatlan ember feljegyzései (1992)

szem-title.jpg

David Koepp nyilatkozta egyszer, hogy Brian De Palma előre megmondta, hogy közös filmjüket, a Carlito útját rosszul fogadják majd, mert a rendezőnek még bűnhődnie kell a Hiúságok máglyájáért. Azért hozom ezt fel, mert a H.F. Saint könyvét feldolgozó, magyarul a kacifántos hosszúságú Semmit a szemnek! - Egy láthatatlan ember feljegyzései címmel megáldott alkotás bukását is hajlamos vagyok annak a számlájára írni, hogy rosszkor volt rossz helyen. Főszereplője, Chevy Chase hiába volt a '80-as évek egyik legnagyobb komikus sztárja, kezdett a sármjával együtt erősen megkopni a renoméja olyan mellényúlásoknak köszönhetően, mint az Eszelős szívatás. A rendező személye se dobta meg a Semmit a szemnek! eladhatóságát. A stúdiórendszert több éve a távollétével kitüntető kultfilmes, John Carpenter egy egyre erősödő hullámvölgy alján tengődött. A direktori munkálatokat több az előkészületek során bedőlt projektje után vállalta el abban a tudatban, hogy a Warner Bros. nem fogja neki a szokott szabadságot biztosítani, sima bérmunkát várnak tőle.

Tovább

Elhanyagolt filmek: Pénzt vagy életet! (1974)

jugger-title.jpg

Egy film számos rendezőt elfogyaszthat a megvalósulásig vezető úton és néha a legvalószínűtlenebb személynél köt ki. Így volt ez a valós események inspirálta Pénzt vagy életet! című akció-thrillerrel is, melyet először Bryan Forbesra, majd a tévés direktorként számon tartott Don Medfordra bíztak, ám a producerek végül mindkettőjüket lapátra tették. Bizonyára nyomós okkal, mivel a színészgárda egy részét már lezsírozták és a forgatásra kibérelt hajómonstrumra várt a szovjet kormány, tehát nem volt vesztegetni való idejük. David R. Picker emiatt ahhoz a régről ismert Richard Lesterhez fordult, aki épp A három testőrt és folytatását forgatta Spanyolországban. Lesternek bár egy kész forgatókönyv állt a rendelkezésére, mégis úgy döntött, hogy a csupán egyetlen mozis kredittel rendelkező Alan Platerrel átíratja azt. Az eredeti szerző, Richard Alan Simmons ennek annyira nem örült, hogy levetette a nevét a stáblistáról. Másrészről Lester irányítása alatt a munkálatok olyan gördülékenyen zajlottak, hogy több héttel a tervezett befejezés előtt sikerült végezni.

Tovább

Öt konspirációs thriller a '70-es évekből, amit látnod kell

cons-2a.jpg

Az összeesküvésekről szóló történetek már akkor kedveltek voltak, amikor a mozi még a fekete-fehér korszakát élte. A francia és az olasz film a '60-as években az élén járt annak, hogy reflektáljon velük azokra a zavaros időkre, melyeket hazájuk átélt, azonban Amerika is igyekezett felzárkózni. Hollywood öregjei és úttörői egyaránt fontosnak tartották, hogy a filmek foglalkozzanak azokkal a félelmekkel, amiket John F. Kennedy megölése vagy a Watergate-botrány hozott a felszínre. A levegő megtelt paranoiával, ahogy az amerikai nép is rádöbbent, hogy a saját vezetőiben se bízhat meg. Sokan azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán a holdra szállás megtörtént, ami néhány évvel később a Földi űrutazást inspirálta. Costa-Gavras 1969-ben bemutatott rendezésére, a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiájára tódult az amerikai közönség, mely szintén hozzájárult ahhoz, hogy a konspirációs thrillerek minden korábbinál jelentősebb dömpingje beinduljon. Coppola a Magánbeszélgetéssel és John Schlesinger a Maraton életre-halálrával egyaránt megtette a maga impozáns kitérőjét a zsánerben. Az amerikai mételyt csak limitáltan befogadható vasfüggöny mögött előszeretettel forgalmazták ezeket a filmeket, melyek nem túl hízelgő képet festettek a nyugatról. A megannyi ekkor született konspirációs thriller közül most következzék öt élvonalbeli!     

Tovább

Fortress (1992)

fortress-poster2.jpg

A '80-as évek horrorlegendái közül egy újabbat veszítettünk el nemrégiben Stuart Gordon személyében. A bizarr beütésű Lovecraft-adaptációiról, mint amilyen a Tágra nyílt elme, ismert rendező sose lépett egy ligába John Carpenterrel és Wes Cravennel. Ő is egyike azon kultfilmeseknek, akik bár közel jártak hozzá, de valahogy mindig lecsúsztak a nagy kiugrásról. Hiába kopogtatott a menőbb stúdiók ajtaján, azok nem adták meg neki az esélyt. A Disney a Drágám, a kölykök összementeket inkább az elsőfilmes Joe Johnstonra bízta rá, a Warner pedig Abel Ferrara kezébe adta a Testrablók éppen aktuális feldolgozásának a lehetőségét az övé helyett. A magát egyéb műfajokban is feltaláló rendező legnagyobb dobásáról, a Fortressről az igazat megvallva sokáig nem is tudtam, hogy ő állt mögötte. A messzi 2017-ben játszódó ultrabrutális akciófilm szuperprodukcióként kezdte, ám a Gordon karrierjét elkísérő balszerencse folytán szerényebb volumenűként végezte. 

Tovább

Jennifer 8 (1992)

jen8-2a.jpg

Az angol Bruce Robinson miután első két filmjével komoly elismeréseket szerzett úgy döntött, hogy csinál egy sorozatgyilkos utáni nyomozásról szóló hollywoodi krimit feltörekvő sztárokkal. Ennek sikerét ugródeszkaként használva kívánta megvalósítani további művészi igényű alkotásait. A témát divatossá tevő A bárányok hallgatnak diadalát látva a Paramount stúdió is pénzt szimatolt és hozzávágta a szóban forgó film teljes költségvetését az író-rendezőhöz, meg egy kis aprót. Andy Garcia lett a megszállott detektív, aki egy szeméttelepen talált kézfejből kikövetkezteti, hogy egy elmebeteg vak nőket gyilkol, méghozzá régóta. Garciát az Aki legyőzte Al Caponét óta próbálta a stúdió befuttatni, aminek a végső próbája lett a Jennifer 8-ra keresztelt film. Hozzá csatlakozott az éppen aktuális üdvöskeként Uma Thurman, a többnyire rosszfiúkat játszó Lance Henriksen és a kiszámíthatatlan szerepvállalásairól elhíresült John Malkovich. Papíron a Jennifer 8 sikervárományos produkció volt, de Robinsonnak rá kellett jönnie, hogy a legjobb terv is be tud dőlni.

Tovább

Villámkritika: Bob Roberts (1992)

bob-3_1.jpg

Ha a hírességek belemennek az aktuálpolitikába gyakorta csak a saját rövidlátásukat leplezik le. Őket állította részben pellengérre a South Park alkotóinak filmje, az Amerika Kommandó is, melyben nem úszhatta meg Tim Robbins sem, Hollywood liberális beállítottságú színészeinek egyik leghangosabb szószólója. Az, hogyan látja ő hazájának politikusait, köztük is az ördögi konzervatívokat elárulja első rendezése, melynek nem csak a forgatókönyvét írta, hanem mindjárt a címszerepét is eljátszotta. Sokáig tartott mire támogatókat talált, a nagy stúdiók ugyanis fáztak a produkció kényes témájától. Robbins sorra kérte színészbarátait, hogy vállaljanak szerepet filmjében. Így lépett elő a Bob Roberts legfőbb vonzerejévé a gárdája, melyet egy-egy beugrás erejére színesít Susan Sarandon, John Cusack, James Spader és Helen Hunt is. A szatirikus áldokumentumfilm a zenészből lett szenátorjelölt, Bob Roberts választási kampányát követi nyomon, aki úgy pózol, mint egy wall streeti yuppieként újjászületett anti-Bob Dylan. A gyanús ügyletekkel vagyont szerzett Roberts kiforgatja a '60-as évek lázadó magatartását és szélsőjobbos köntösbe bújtatva a maga hasznára fordítja. Ha egy riporter netán kényes kérdést szegez neki, egyenes válasz helyett reflexből az újságírói objektivitás hiányát kéri rajta számon. Nincs benne gátlás, de a legfélelmetesebb az, hogy ostoba szólamaival milyen sokakkal találja meg a közös hangot. 

Tovább
süti beállítások módosítása