Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Filmek a polcról

Mennyei királyság (rendezői változat - 2005)

2015. szeptember 28. - Lazók György

king-title2.jpg

Ridley Scott mostanság ismét a sci-fik elkötelezett híve lett, de a visszatérését jelentő Gladiátor után annak ellenére újra és újra megpróbálkozott történelmi kalandfilmekkel további babérokat szerezni, hogy számításai minden alkalommal egyre kevésbé jöttek be. A Mennyei királyságra még viszonylag frissiben vetült rá Oscar-díjas alkotásának árnyéka, de bemutatásakor nem csak korábbi munkájával, hanem a rövid időre újra divatossá vált zsáner friss tagjaival is önkéntelenül összemérésre került. A képzeletbeli lécet a maga részéről akaratlanul is külön magasságokba helyezte főszereplője, A Gyűrűk Ura-trilógia igényeit magával hozó Orlando BloomScott, aki elvitt minket már a jövőbe és a múltba egyaránt, ezúttal a keresztes lovagok korába kalauzolt el. Tette ezt Balian (Bloom) történetének elbeszélésével, aki bűnbocsánatot remélve lép apja, az őt sok év után megkereső Godfrey (Liam Neeson) nyomába. A lovagok mesterségét gyorsan kitanulva Jeruzsálembe veszi útját, ahol a pillanatnyi békét a nagyság után sóvárgó Guy de Lusignan (Marton Csokas) veszélyezteti háborút provokáló templomos testvéreivel.

Hatalmasat koppantak azok, akik egy újabb Gladiátort vártak, köztük is leginkább a Mennyei királyság készítői. William Monahan (A tégla) forgatókönyve nem szimpla bosszútörténet, ezért nehezebben befogadható, mint a közönséget nyíltan kiszolgáló Gladiátor. Hősünk a helyét keresi a számára új világban, amihez illően a cselekmény csapong a kezdetekben, majd, ahogy Balian kezdi megtalálni küldetését, úgy rajzolódik ki egyre tisztábban, hogy merre tart a film. Bizonyos epizódok hagyhatnak maguk után hiányérzetet. például az, hogy Balian szinte minden átmenet nélkül válik kovácsból nemes lovaggá. A foghíjasságra magyarázatot adhat, hogy Scott a játékidőt megpróbálta a befogadhatóság határán belül tartani. Emiatt nem kevesebb, mint háromnegyed órát áldozott be eredeti változatából, teljes szerepeket és konkrét motivációkat hagyva ki a történetből. Miután kijött a rendezői vágás, melybe mindez visszakerült, a langyosan fogadott filmet hirtelen mesterműként kezdték ünnepelni. Sajnos ez a verzió Magyarországon mindmáig nem beszerezhető. Volt pár elhaló próbálkozás, hogy legalább felirattal megjelenjen, de ebből csak a szándék maradt meg.

king-1.jpg

Mivel a mozis- és a rendező változat között állítólag ég és föld a különbség, nagy reményekkel ültem le a kibővített film elé, azonban rá kellett döbbennem, hogy a hozzátoldott részek nem tették lényegesen jobbá. A helyzet az, hogy a Mennyei királyság mindig is jó film volt, csakhogy erre a többség utólagosan eszmélt rá, ezért fordulhatott elő, hogy a rendezői változatnak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint, amire rászolgált. Való igaz, hogy a mozis verziónál a karakterekre kevesebb idő jut, de a történet magja sértetlen. A két legnagyobb bővítés, hogy a film elején megölt papról (Michael Sheen) kiderül, hogy Balian testvére volt, továbbá, hogy a hercegnőnek (Eva Green), akibe beleszeret, van egy fia. Az új részek elsőre a meglepetés erejével érhetnek és látszólag tényleg nagy pluszt adnak a karaktereknek, de utánagondolva jobb a film nélkülük. A baj az, hogy az egyébként is hosszúra nyúló történetet tovább dagasztják miközben a fő szálhoz semmit nem tesznek hozzá, sőt az utóbbi bővítmény miatt Balian háttérbe szorul. Az, hogy Sibylla fia is leprás, mint a nagybátyja (a vasálarc mögött Edward Norton), letaglózó fordulat, nem különben az, hogy az anyja emiatt megöli, de ugyanaz igaz rá, mint a testvérgyilkosságra: nélkülük hihetőbb a megváltás, amit Balian és Sibylla egyaránt megkapnak. Bűneik súlya a rendezői változatban túlságosan nagy ahhoz, hogy akár csak maguknak képesek legyenek megbocsájtani.

king-3.jpg

A film készítői bár törekszenek az árnyaltságra, de egyes jellemeket, fontos történéseket ugyanolyan egysíkúan kezelnek mindkét verzióban. Az ugyan roppant szimpatikus, hogy a muszlim fél emberi arcot kap, csakhogy ennek áraként az aljas gonosz hálátlan szerepét a templomosokra hárítják. Köztük nem látunk másokat, kizárólag hataloméhes idiótákat és fanatikusokat, akik állat módjára élvezik a gyilkolást. Brendan Gleeson így is remek alakítást nyújt, pedig alig kap pár pillanatot arra, hogy megvillanthassa figurája emberi oldalát. Marton Csokasnak nincs még ekkora szerencséje se. Bármit tesz, arról önteltség, ostobaság és aljasság süt. Amennyire mesébe illően jellemes Balian épp olyan leegyszerűsített rosszfiú ő. Egy hajszál választja el minden percben attól, hogy egy Dr. Genyát idéző ördögi röhögésbe kezdjen. A főhőst segítő mellékalakok igaz hajlamosak eltünedezni a filmből, mégis lényegesen hálásabb szerep jutott nekik, amit Liam Neeson, David Thewlis és Jeremy Irons tehetségükhöz híven kamatoztatnak. A fenséges Eva Green az, aki a rendezői változattal a legtöbbet nyeri. Alakítása teljesebbé vált.

A Mennyei királyság bukásáért részben Orlando Bloom vitte el a balhét, aki ugyanebben az évben az Elizabethtownnal is leszerepelt végérvényesen elszalasztva a lehetőséget, hogy a szupersztárok közé lépjen. A nemes lovag alakját mintha ráöntötték volna, a kiállása tökéletes hozzá, csakhogy véges színészi eszköztára kiütközött most, hogy egy teljes filmet neki kellett elcipelnie. Ha a Mennyei királyság nem hasal el és megtalálják a további kalandhős szerepek, meglehet most is ott lenne a legnépszerűbb színészek között. Egy másik nagy "mi lett volna, ha?" Ridley Scott személye, akinek bámulatos munkája késve kapott elismerést, ez pedig olyan ballépésekhez vezetett, mint a Robin Hood és az Exodus, melyeken tetten érhető a tanácstalanság és a közönségsiker reményében megkötött kompromisszumok. A középkori Jeruzsálem, aminek a birtoklásáért a felek harcolnak, egyszerre kegyetlen és brutális, ugyanakkor a maga módján regényes és varázslatos hely. Scotték megközelítése végső soron idealista. Egyenlőségjelet tesznek a vallások közé és a békés együttélést hirdetik.

king-7.jpg

A közvélekedés a Mennyi királyságnak a rendezői változatát tartja jobbnak, de én kiállnék a mozikba küldött vágás mellett. Lehet, hogy benne van ebben, hogy ezt a verziót szoktam meg, mégis az a benyomásom, itt jobban eltalálták az arányokat. Majdnem két és fél órás a film így is, de a hossza ellenére sose válik unalmassá. A forgatókönyv hibáival együtt a lovagi életformát és eszmeiséget olyan átélhetően mutatja be, hogy aki vonzódik ehhez az érához, annak egész biztosan elnyeri a tetszését az alkotás. A harci jelenetek vizuálisan megadják, ami szem-szájnak ingere, csak egyes közelképek lettek túl kifejezően kaotikusak. Ridley Scott alkotásával ezúttal is igazolja az elmúlt korok szórakoztató felidézésében lévő tehetségét, sőt meggyőződésem, hogy felülmúlta a kissé túlértékelt Gladiátort. A csodásan kidolgozott, autentikusnak tetsző látványvilághoz ismét csak kiegészítőként használja a digitális technikát és valós tömegekkel alapozza meg a káprázatos összhatást. A régi Hollywoodot idéző, nagyívű eposz a Mennyei királyság, melyet akár a mozis, akár a rendezői változatban nézünk meg, egy időtálló élménnyel gazdagszunk.

ÉRTÉKELÉS: 80%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr177819938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása