Timothy Dalton és Pierce Brosnan nem hagyták ki az alkalmat, hogy ironizálhassanak saját Bond-imázsukon, ám ez a legjobban Roger Moore-nak sikerült mikor szerepet vállalt a mifelénk igencsak közkedvelté vált Ágyúgolyó futamban. A film egy a '70-es években ötször is megrendezett illegális versenyről szól, melynek a legkülönbözőbb autóbolondok gyürkőztek neki. A résztvevőknek több államon keresztül kellett átszelniük Amerikát. A sebességhatár betartását a versenyzőkre bízták, akik furfangos ötletekkel próbáltak túljárni a közlekedési rendőrök eszén. A forgatókönyv megírása jobb kezekbe nem is kerülhetett volna Brock Yatesénél, az elismert sportújságíró volt ugyanis a futamok szervezője. Mikor tervezni kezdte, hogy filmet ír róluk, az élményanyag kedvéért benevezett az utolsó, 1979-ben megrendezett versenyre, amiért egy időre eltávolították szerkesztői posztjáról. Társa ekkor nem más volt a valódi Ágyúgolyó Futamon, mint a film jövőbeli rendezője, Hal Needham, akivel kitalálták, hogy egy mentőautó álcájában teszik meg a távot. Yates felesége játszotta el a beteget és még egy igazi dokit is rávettek, hogy tartson velük. Alapos felkészültségük dacára nem tudták befejezni a versenyt. Ahogy azt a filmbe is beleírták, tönkrement a mentő sebességváltója, ám nekik nem volt olyan szerencséjük, hogy egy tréler hátára felkéreckedhessenek.
Hal Needham megkérte régi cimboráját, Burt Reynoldsot, hogy csatlakozzon a stábhoz, akinek a Smokey és a bandita két része után viszont kezdett elege lenni az autós filmekből. Miután Needham megígérte, hogy négy hét alatt lezavarják a felvételeket és ezt egy akkor kiugrónak számító, öt millió dolláros fizetési csekkel is megfejelte, Reynolds nem tudott nemet mondani. A filmre a pénz javarésze Hong Kongból jött össze. Raymond Chow producernek csak egy kikötése volt: van egy protezsáltja, egy bizonyos Jackie Chan, adjanak már neki egy kis szerepet. Ez meg is történt, ám Chan egy cseppet se örült annak, hogy kínai létére japánt kell játszania. A baráti légkört erősítve Reynolds néha szuperhőssé átalakuló segédjének a szerepét a színész másik közeli haverja, a köpcös Dom DeLuise kapta. A sztárgárdát olyan élő legendák egészítették ki, mint az egymást szintén ezer éve ismerő Dean Martin és Sammy Davis Jr., valamint a Volt egyszer egy vadnyugat nyitányából ismerős Jack Elam, aki a maga is kezelésre szoruló orvost játssza a filmben. Farrah Fawcett a Charlie angyalaiból frissen kikerülve csípte el a faimádó Pamela szerepét, akit Reynolds és DeLuise lényegében elrabolnak és bekábítóznak a filmben. A hírességek sorát a már említett Roger Moore zárta, aki két Bond-film között vállalta el a számára igencsak testhezálló szerepet.
A Trópusi vihar még sehol nem volt, a meta poént meg azt se tudták az emberek, hogy eszik-e vagy isszák, de Roger Moore máris egy csávót játszott, aki úgy tesz, mintha Roger Moore lenne, aki azt hiszi magáról, hogy James Bond. A versenyen is mi mással, mint egy ezüstszínű Austin Martinnal vesz részt, melyből természetesen nem hiányoznak a megfelelő kütyük sem. A sors iróniája, hogy a Bond-filmekben egyszer se vezethette a 007-essel összeforrt járgányt, bár a A kém, aki szeretett engem Lotus Espritjében neki is megvolt a maga irigyelt verdája. Akár a film többi húzónevének, Moore-nak a szerepe is valójában eléggé limitált, de mivel időben rafináltan van elosztva, ez fel se tűnik. Azt, hogy ki a jobb a megannyi felszabadultan marháskodó színész közül legalább olyan nehéz megmondani, mint azt, hogy vajon melyikük szórakozhatott jobban a forgatáson. A stáblista alatti bakiparádé alapján, melyet innentől fogva Jackie Chan se hagyott ki a filmjeiből, a "munka" egy végigröhögött, hatalmas buli volt. Amin meglepődtem, hogy Burt Reynolds elég rossz véleménnyel van a filmről. Azt azért nehéz elképzelnem, hogy egy olyan laza fazon, mint ő ne élvezte volna a készítését, arról nem is beszélve, hogy csinált ennél lényegesen vállalhatatlanabb filmeket. A példa kedvéért említhetném az Ágyúgolyó futam második részét.
Az alapfilm öt évvel az amerikai premier után került a magyar mozikba. A Mokép tisztában volt vele, hogy az alkotás hatalmas közönségsikerre számíthat, ezért olyan minőségi szinkront rendelt hozzá, ami ezt mégjobban megkönnyíti. Az magától értetődő, hogy Moore Láng József hangján szólal meg, de még a legkisebb szerepekhez is kimagasló művészeket állítottak a mikrofon mögé. Fodor Tamás erőteljes orgánumát alig ismertem meg olyannyira átadta magát Dom DeLuise lelkes óvodás jellemű karakterének. Kézdy György egy újabb gyöngyszemmel gazdagította szinkronpályafutását ifjabb Sammy Davis hangjaként. Egy iszákos szerencsejátékos, aki zsidóként magát katolikus papnak álcázza? Főnyeremény. A többek közt Harkányi Endre, Kovács Nóra és Szabó Ottó alkotta szinkron-nagyágyúk között a pálmát Helyey László orozza el. A félőrült sejknek pedig nincsenek nagy poénjai, de az a mániákus szenvedélyesség, amivel Helyey minden alkalommal megszólal naggyá teszi őket. A Takácsy Gizella jegyezte fordítás ügyel a szöveg ritmusára még a film szerint japánul elhangzó részeknél is. Míg az angol felirat megöli a poént, magyarul a "Benn ül a két Kojak, nyakában a két Kodak!" beszólás instant szállóige. A fordító kreativitását dicséri, hogy a stake/out szóviccet is képes volt szellemesen magyarítani a körözöttel eljátszva. A TV2 az ezredfordulón újraszinkronizáltatta a filmet, ám a DVD-kiadásra az eredeti változat került.
Az Ágyúgolyó futamot szétszedték a kritikusok és az imdb pontozásán is szerény 6,2-n áll, pedig most is ugyanakkorákat lehet nevetni rajta, mint régen. Tele van óriási figurákkal és dumákkal, a színészek pedig olyan klasszul össze vannak válogatva, hogy gyakran elég egy grimaszuk a röhögéshez. Ide sorolhatóak Reynolds reakciói Káosz kapitányra vagy Jack Elam bármely megnyilvánulása. A jó értelemben totálisan felelőtlen Ágyúgolyó futamnak alig akad jelenete, ami ne lenne érdemes a felidézésre. Az tény, hogy ezek között minimális a kohézió és végül az se számít igazán, hogy ki nyeri meg a versenyt. A részvétel jelentette móka a lényeg. Jackie Channek és Roger Moore-nak alig van több dolga annál, hogy egy kocsiban ülve marháskodjanak, de van, hogy ennyi is elég. Hal Needham annyira kikacsintóan komolytalanra veszi a hangvételt, amennyire emberileg lehetséges, ám arra odafigyel, hogy a film ne menjen át túl bárgyúba. Needham kaszkadőr múltja erősen érződik, az Ágyúgolyó futam akciójelenetei mégis hajlamosak idejekorán véget érni. A Bud Spencer-filmeket idéző csetepaté a motorosokkal az egyedüli kivétel, a képességeit végre megvillantható Jackie Chan is alig bírja abbahagyni. Egy hasonló volumenű autósüldözés nem ártott volna. Ha valaha elkészül a pletykált újrafeldolgozás, az akcióban könnyen felülmúlhatja majd az eredetijét. Ami a színészgárdát és a poénokat illeti, nos ez már egy jóval nagyobb kihívás.
ÉRTÉKELÉS: 80%