A filmszakmában az írókat viszonylag ritkán sztárolják, azonban Shane Black a kivételek közé tartozott. Joe Eszterhas alig pár évig lehetett az Elemi ösztönnel a legjobban fizetett forgatókönyvíró, mert az irigységre okot adó címet elhalászta előle Az utolsó cserkész szerzője. Rossz nyelvek szerint Black a sikereit legalább annyira köszönhette helyezkedő képességének, mint írói tehetségének. Nagy partikat adott, amiken befolyásos emberekkel kötött barátságot. Az Utánunk a tűzözön megírásáért 4 millió dollárt markolt fel, ám a példátlanul hatalmas gázsit annak is köszönhette, hogy a feltörekvő New Line Cinema felhajtotta az árat a Warner Bros. stúdióval folytatott licitháború során. Az utóbbi az akciófilmekre szakosodott producernek, Joel Silvernek szánta a projektet, akivel Black a Halálos fegyver óta jó kapcsolatot ápolt, mégis inkább a több pénzt ajánló New Line-nak adta el a scriptet. Ennek a vezetősége a Renny Harlin - Geena Davis páros kezébe rakta a filmet, mely nem sokkal később minden idők egyik leghírhedtebb bukását hozta össze: a részben Andy Vajna alapította Carolco stúdiót kikészítő A kincses sziget kalózait. Ez az incidens súlyos stigmát rakott az Utánunk a tűzözönre és már szinte predesztinálta a sorsát!
Hollywoodi hagyomány szerint miután kifizettek egy rakás pénzt Shane Black véleményük szerint aranyat érő forgatókönyvéért az érintettek első dolga az volt, hogy átírassák vele. Akárcsak a Halálos fegyver eredeti változata, a történet lényegesen sötétebb tónusú volt, mint az, ami végül a vászonra került. A női Bourne-rejtélyként aposztrofálható sztori szerint az amnéziás kisvárosi tanárnő, Samantha (Geena Davis) egy kisstílű magándetektív, Mitch Henessy (Samuel L. Jackson) segítségével kideríti, hogy valójában a kormány profi bérgyilkosa. Régi főnökei és ellenségei nem túlságosan örülnek a felbukkanásának, annál is inkább mert szövetséget kötve épp egy hatalmas terrorakcióra készülnek. Innentől csak idő kérdése, hogy a magyar cím mikor nyeri el létjogosultságát. A női akcióhősök előtt még annyira se volt kitaposva az út, mint manapság, ezért már önmagában kockázatos vállalkozásnak minősült a főszereplőnek egy bérgyilkosnőt megtenni. Black leginkább a kultikus Nikita sikerével igazolhatta döntését. Többen javasolták neki a stúdió berkein belül, hogy írja át Samantha karakterét férfira, ám úgy érezte, hogy akkor a film lényege veszne el.
Amikor leszerződtették Renny Harlint a film rendezésére A kincses sziget kalózai katasztrófája még odébb volt, ám azt a tanulságot a forgatása során levonhatta volna, hogy a felesége, Geena Davis nem a legalkalmasabb akcióhősnek. Davis bár kiváló drámai színésznő, azonban képtelen megtalálni a helyét ebben a szerepkörben. Az a fellépés és intenzitás, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy elhiggyük Samantha belül egy pszichotikus gyilkológép egyszerűen hiányzik belőle. Ezért aztán nem tudnak működni azok a pillanatok, amikor fel-feltör a valódi énje. Davis ijesztőnek szánt nézése önmagában garantálja a nevetségességet, ám tovább gátolja őt a kamera mögül Harlin és Black egyaránt, akiknek nem épp a lélektani megközelítés az erősségük. Samantha skizofréniához közelítő állapota elnagyoltan és roppant erőltetetten kerül ábrázolásra. Kapcsolata a lányával olykor csöpög, de legalább ad valamit Geena Davis kezébe, amivel dolgozni tud. Ha rá is fért volna erre a szálra még jó adag kidolgozás, Samantha anyatigrissé válásának van egy követhető és átélhető karakteríve.
A film akkor kel életre, amikor az alkotók Davisszel egyetemben kiengednek és lazára veszik a stílust. Ez legelőször Samuel L. Jackson felbukkanásával következik be, aki olyan jó a filmben, hogy sokszor azt kívántam bár ő lenne a főhőse, nem pedig csupán egy vicces másodhegedűs. A Black védjegyének számító laza beszólások Jackson számára nitróval teli üzemanyagot jelentenek, amivel bármely jelenetet azonnal felpörget. Az, hogy férfi létére ő a balfék a párosban, akit állandó jelleggel meg kell menteni ad egy eredetinek mondható csavart a filmnek, ám egyúttal az akciójelenetekben rendre háttérbe kényszeríti őt. Ha már akció, Harlin a hatalmas költségvetés nyújtotta előnyöket érdemben használja. A film fokozatosan válik egyre nagyobbá. Az első, még szerényebb összecsapástól eljutunk egészen egy totális pusztításorgiáig. Az éles akciót előnyben részesítő Harlin megint durván megkínozta a színészeit. A kincses sziget kalózai forgatását is megszenvedő Davisnek ezúttal Kanada fagyosságát kellett túlélnie, ahol 60 éve nem volt ennyire kemény tél. A szereplők olykor a szövegüket nem tudták elmondani úgy bemerevedett az állkapcsuk a hidegtől, a kamerába pedig belefagyott a film. Ez nem gátolta meg Harlint abban, hogy a jéghideg vízbe küldje színészeit, ennek ellenére az Utánunk a tűzözön készítése állítása szerint jó hangulatban telt.
Úgy volt, hogy Samuel L. Jackson meghal a filmben, ám a készítők időben felismerték, hogy egy ennyire szerethető karaktert, mint Henessy óriási hiba lenne megölni. Más nem volt ilyen szerencsés, többre érdemes színészek távoznak ezért idő előtt a filmből. A rosszfiúk frontján is akadnak hiányosságok. A kifejező arcú Craig Bierko akár még egy érdekes főgonosz is lehetne, ám kihagyják az összes kínálkozó ziccert, hogy több legyen egy szimpla pszichónál. Az Utánunk a tűzözönt végső soron Samuel L. Jackson adja el, nélküle a filmet maga alá temetné önnön identitásválsága. Geena Davis egyedül bajosan vitte volna el, habár azt a javára kell írni, hogy kezdett belerázódni a tőle idegen műfajba. Humorra vett jeleneteik Jacksonnal mutatják mindkettejük tehetségét, azonban hiába incselkednek az ötlettel, ahhoz nem volt bátorságuk az alkotóknak, hogy össze is hozzák őket. A filmhez két szinkron is készült: egy a videós premierhez, egy majdnem azonos szereposztásban pedig egy a kereskedelmi tévéshez, melynek kedvéért a szabadszájúbb dumákat felvizezték. Talán mondanom se kell, a filmet az eredetivel javallott megnézni, amiben a hazai fordításnak hála a medvecukrot olyan kontextusban hallhatjuk, mint még soha!
Shane Black nagy szövegeket és karaktereket tud alkotni, azonban az Utánunk a tűzözön nem a legjobb a munkája. A történet nehezen talál magára, a lendülete is többször megtörik, nem egy kulcsfontosságú pillanat pedig kínosan mellémegy. A film mindezzel együtt sokkalta élvezhetőbb, mint A kincses sziget kalózai. Az akció nem kevésbé látványos itt sem, ezen felül szállít Black jópár telibe találó poént, plusz Henessyt, akit Samuel L. Jackson nem véletlenül nevezett a kedvenc szerepének. A New Line Cinema stúdiót nem csinálta ki Harlin alkotásának a bukása, ahhoz azonban elegendő volt, hogy végképp parkolópályára tegye Geena Davis karrierjét. Rajtuk kívül Shane Blackre mutogattak a legtöbben amiért a film nem hozta a várt számokat. Évekig tartott míg Black magához tért a személyes és szakmai válságból, melybe élete legjobban fizető melója sodorta. Ironikus módon a film népszerűsége egyre nagyobb lett az eltelt években, még a bevételi adatokat látva törölt folytatás gondolatával is újra eljátszottak egy időben. Azt nem hiszem, hogy egy második részre valóban szükségünk volna, de, hogy Jackson nem kapott egy saját filmet, az nagy hiba volt.
ÉRTÉKELÉS: 60%
