A többszörösen elismert Ettore Scola korán kezdte a pályát. Már 16 éves évesen a népszerű komikusnak, Totonak szállított poénokat, huszonévesen pedig keresett forgatókönyvíró volt. Hamarosan a rendezésbe is belevágott, első filmjét mindjárt Vittorio Gassmannal forgatta, akivel még számos alkalommal együtt dolgozott. Későbbi munkáiban, mint a Csúfak és gonoszak, egyre gyakrabban boncolgatott komolyabb témákat, de a humorát nem hagyta el. A Belfagor a pokolból a korai rendezéseinek egyike volt a főszerepben természetesen Gassmannal, aki az Ismeretlen ismerősök óta sorozatban forgatta a vígjátékokat. A nemzetközi siker érdekében a filmbe bekerült az amerikai Mickey Rooney és a francia Claudine Auger, a Tűzgolyó Bond-lánya. A produkciót felkarolta a Warner Bros. stúdió, mely Amerikában a filmet valamilyen oknál fogva fekete-fehér változatban vetítette. A tengerentúli verzióból kivágtak egy-két percet, főképp a befejezés rövidült meg, de az is csak néhány mondattal. A Belfagor a pokolból közönségsikert aratott, azonban a kritikusok nem lelkesedtek érte különösebben. A filmet nálunk már 1969-ben bemutatták a mozik, de szinkront legelőször csak két évtizeddel később, a televízióban kapott. Sajnos mind az eredeti, mind az újabb a vágott változathoz készült. A Belfagor a pokolból ma már Scola kevésbé ismert alkotásai közé tartozik pedig szellemességén és elevenségén a legkevésbé se fogott az idő.
A történet szerint az ördögök legkomiszabbját felküldik közénk, hogy robbantsa ki a háborút Róma és Firenze között. Belfagor bár tényleg égetnivaló egy alak, úgy tele van életörömmel, hogy ez már alapból szimpatikussá teszi. A bőrébe alig beleférő Vittorio Gassmanra mintha ráöntötték volna a szerepet. Az egyik pillanatban Drakula módjára delejez, a másikban rettenthetetlen kalandhősként csap szét a katonák között, hogy a következőben boldogan csináljon bohócot magából. Mickey Rooney legalább ennyire élvezi, hogy szabadjára engedheti a benne lévő kisördögöt. Scola nagy kanállal merít különböző műfajokból, valós személyeket helyez bele fantasztikus és modern elemekben egyaránt bővelkedő meséjébe, eközben pedig szatirikus éllel ironizál a középkor óta bizonyos tekintetben nem sokat fejlődött emberiségen. A nemes urakból is gyerekeket csináló, rögtönzött focimeccs vagy a nyilvános levetkőztetés, amire úgy árulják a helyjegyeket, ahogy egy moziban, találóbb már nem is lehetne. A film jól elkülöníthető epizódokra osztható, melyek közül egyesek, mint a fogadóban játszódó, önmagukban is megállják a helyüket. A trükkök a vágással meglehet elavultak, azonban ennél fülbemászóbb zenét ördög nem kívánhat magának! Claudine Auger amilyen halovány volt Bond-lánynak olyan éteri jelenség itt nem kis részt a ruhaköltemények által, amik remekül kiemelik a szépségét. Ettore Scola egyetlen poénnal többet mond el egy ember jellembéli hiányosságairól, mint más egy komplett drámával. Így válik filmjében akár egy mondattal is valaki emlékezetes karakterré, a Belfagor a pokolból pedig örök klasszikussá.
ÉRTÉKELÉS: 80%