Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Öt film, ami hamar ellőtte a legjobb részét

2019. szeptember 24. - Lazók György

koran-title.jpg

Az, hogy milyen egy film kezdése legalább olyan fontos, mint a befejezése. Az első benyomások itt se kevésbé meghatározóak, mint az életben. Elviekben ez még csak az ismerkedés időszaka, ám egyes filmek nem bízzák magukat a türelemjátékra és rögvest el akarnak kápráztatni. Ahelyett hát, hogy a végére tartogatnák a legjobbat az első adandó alkalommal kijátsszák az ütőkártyájukat. Kockázatos húzás ez, mely akár végzetes hibává is válhat! Főképp akciófilmek esnek bele abba a csapdába, hogy a nagy durranást már a nyitányban elsütik, de egyéb műfajoktól se idegen ez a baklövés. Ha nincs, ami tartsa a feltornászott elvárásokat akkor az erős kezdést elkerülhetetlen visszaesés követi. Az a szélsőséges eset viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy film dőrén elhasználja az összes puskaporát mindjárt az elején, de, ahogy a lenti válogatásból kiderül ez sem példa nélküli!

 

1. Koldusbottal Beverly Hills-ben (1986) - "A szomszéd bepipul"

koran-1a.jpg

Paul Mazursky egyike volt azon rendezőknek, akik amilyen foglalkoztatottak voltak a '80-as években épp olyan gyorsan mellőzötté váltak a következő évtizedben. Még a fénykorában készítette el René Fauchois színdarabjának amerikanizált feldolgozását, melyben a Nick Nolte alakította csövest befogadja egy neurotikus beverly hills-i házaspár (Richard Dreyfuss és Bette Midler) miután az ő medencéjükben próbált öngyilkos lenni. Mazursky szatirikus élű vígjátékaival gyakran nem tudott mit kezdeni a publikum, ám a Koldusbottal Beverly Hills-ben messze a legkönnyebben fogyasztható munkája, ami a bevételi oldalon is meglátszott. A filmben akarva-akaratlanul Nolte teljesen felborítja a család életét. Elcsábítja a szobalányt, a feleséget, sőt Dreyfuss lányát is! Mazursky alkotása tömve van fergeteges alakításokkal, ebből adódóan pedig az összes nyűgjükkel együtt szerethető figurákkal, aki azonban lenyúlja a filmet az Little Richard egy apróbb szerepben! Még a történet elején járunk, amikor egy téves riasztásra kivonul a fél los angelesi rendőrség. Helikopterek cikáznak az égen, rendőrkutyákkal pásztázzák a környéket, és ekkor belép Little Richard, hogy a fekete öntudat hangján egy akkora monológot vágjon le, amit a film összes poénja együttvéve se tud megközelíteni! A magyar szinkronban a fiatal Csuja Imre szenzációs előadásában a fortyogó sértettség minden egyes szava és tökéletesen időzített hangsúlya a komikum csúcsára visz. Meglehet túl korán érte el a tetőpontját, ám a filmet annak ellenére is érdemes végignézni, hogy azt a lécet, melyet ez a rész felállít csak alulról súrolja az elkövetkezőkben. 

 

2. Ryan közlegény megmentése (1998) - "A normandiai partraszállás"

koran-2.jpg

Steven Spielberg II. világháborús filmjéért odáig és vissza volt az amerikai közönség, rendezőjének pedig elhozta második Oscarját. Európában már valamivel megosztóbbak voltak a reakciók. Sokan tartották úgy, hogy a Ryan közlegény megmentése valójában két film. Egy amely megrázó realizmussal eleveníti fel a normandiai partraszállást és egy azt követő patetikus mese, mely addig keresgéli a háború értelmét míg meg nem találja. Az biztos, hogy a normandiai partraszállás élesen elválik a film egyéb részeitől. Ennek során Spielberg még nem próbál igazolást találni, pusztán bemutatja azt a borzalmat, amin a harcoló katonák keresztül mentek. Nincs semmi magasztos abban, ami elénk tárul. Egyszerű emberek igyekeznek túlélni egy csatát pocsék esélyekkel. Spielberg fantasztikusan ragadja meg a legszörnyűbb pillanatokat is. A káoszt és annak a groteszk véletlenszerűségét, hogy ki marad életben. Mindig is egy szórakoztatásra törekvő rendező volt, a partraszállás mégse válik egy ügyesen megkoreografált akciójelenetté. Sokkal inkább horror az, melynek sokkoló erejű képsorai beleégnek a néző retinájába. Mikor belekezd idealizált történetébe azzal szinte elárulja, amit a film kezdésével véghezvitt. Azt túlzás lenne állítani, hogy a Ryan közlegény megmentése innentől egy nagy giccs, ám Spielberg minden elbeszélői profizmusa ellenére, sőt részben pont amiatt csupán egy könnyfakasztó hollywoodi mozi. Külsőségeiben a film később is a lehető legmagasabb szinten áll, Tom Hanks, Matt Damon és a többi nagy gonddal összeválogatott színész pedig elsőrangú játékukkal emelik a rangját. Spielberg egy magával ragadó háborús drámát alkotott, viszont a normandiai partraszállás kompromisszumot nem ismerő ábrázolása jelenti egyértelműen a Ryan közlegény megmentése legfőbb diadalát.

 

3. A Thomas Crown-ügy (1999) - "A múzeum kirablása" 

koran-3.PNG

A tökéletes bűntény elkövetésére vetemedő unatkozó milliomos történetét nem először mondták el. Előbb Norman Jewison tette ezt meg 1968-ban, ám az inkább csak kedvelt, mint szeretett filmet a '90-es évekre többé-kevésbé el is felejtették. Eljött hát John McTiernan (Die Hard) ideje, aki Steve McQueent és Faye Dunawayt a Bond-karrierje csúcsán álló Pierce Brosnanre valamint Rene Russora cserélte le. Az új verzió ugyanúgy a két főszereplő közti szexuális feszültségre épített, ahogy az előző, de megkockáztatom, hogy a könnyedebb megközelítés folytán egy élvezetesebb film született. McTiernan nem sokkal később sikeresen lerombolta addig felépített hírnevét több eget rengetően kínos bukással valamint egy lehallgatási botránnyal, mely után kénytelen volt egy időre börtönbe vonulni. Ebben az újrafeldolgozásban szerencsére még tehetsége legjavát nyújtja! Az akciófilmek mestereként a Thomas Crown-ügyben is mi más mutathatná ezt mindennél jobban, mint a nyitányul szolgáló betörés a Metropolitan Szépművészeti Múzeumba. A jelenetsor úgy épül fel, mint egy gyönyörűen előadott tánc. Pattogó ritmusát Bill Conti hol lezser, máskor adrenalinfokozó zenéje jelöli ki. McTiernan összes szakmai tudása belesűrűsödik a kettős rablás elkövetésébe: a látszólag hibátlan, látványos elterelő akciónak és a zűrzavart kihasználó címszereplő tervének ravasz kivitelezésébe. Bravúros kameramunka és vágás, tanítani való feszültségteremtés és annak nem kevésbé példás feloldása - a rendező hihetetlenül elemében van. Csupa energia és elegancia a film kezdése, aminek magasra csapó lángját a későbbiekben meg se próbálja fellobbantani. A Thomas Crown-ügy ugyan letudta az első szakaszban a nagy hajrát, melybe beleadott apait-anyait, azonban maradt benne annyi erő, hogy ugyanazzal a stílusossággal szakítsa át a célszalagot, mellyel történetébe belekezdett.

 

4. Kardhal (2001) - "A nagy bumm"

koran-4.jpg

Joel Silver ugyanazzal a dilemmával küszködött, amivel az összes akciófilmekre specializálódott producer az ezredforduló bekövetkeztével: hogyan tovább? A Kardhallal azt igyekezett elérni, amit riválisa, Jerry Bruckheimer pár évvel korábban a Con Airrel: csúcsra járatni mindazt, melyet a zsánerben a közönség szeret. Belerakta hát John Travoltát, akit imádtak rosszfiú szerepben látni. Hugh Jackmant, aki menőbb volt még Hanselnél is, meg Halle Berryt, akihez külön fél milkót vágott oda csak azért, hogy megmutassa a melleit! Lehetett a színészgárda akármilyen csilli-villi, a túlzott igyekvés a film kárára vált. A Kardhal akkora király akart lenni minden egyes percében, hogy rövid úton elvetette a sulykot. Nem volt előnyös az se, hogy az agyilag visszamaradott Skip Woodsra bízták a forgatókönyv megírását, aki ellenszenves karakterekkel és képtelen baromságok tömkelegével töltötte meg a történetet. Valószínűleg nem ez volt a szándéka, ám Dominic Sena a stílust a tartalom elé helyező rendezését végülis az eszementsége, illetve a vele járó túlzások teszik élvezhetővé. Ezzel a Kardhal csatlakozik azon filmek kétes dicsőségű sorához, amiken bár el lehet szórakozni, de jónak nevezni őket még véletlenül sem. Nem is lenne érdemes túl sok szót vesztegetni rá, ha nem volna benne az a bizonyos robbanás az elején. Silver bizonyára korábbi produkciója, a Mátrix híres belassítós trükkjét akarta felülmúlni és, ha úgy vesszük ez sikerült is neki! A legalább annyira komplikált, mint amennyire látványos felvételen valós időben pásztáz körbe a kamera mialatt lassított felvételben látjuk a felrobbantott mellény pusztításának legapróbb részleteit is. Maximálisan odavág az az audiovizuális gyönyör, amit az elismerésre méltóan kivitelezett jelenet kelt. A Kardhal, ha csak erre a rövid időre is, de azzá az extravagáns bitangsággá válik, mellyé annyira szeretne, hogy majd belepusztul!       

 

5. Szellemhajó (2002) - "A félbeszakított tánc"

koran-5.jpg

Egy újabb Joel Silver-produkció, ám ezúttal a horror műfajból. Ezen a téren Silver korántsem hagyott olyan mély nyomot, mint az akciófilmek területén. A Robert Zemeckis-szel közösen alapított Dark Castle Entertainment horrorfilm újrafeldolgozásokra, ezen belül is főképp kísértetfilmekre szakosodott. A stúdió futószalagjáról kikerült alkotások minősége a kezdetektől hagyott maga után kívánnivalókat, ám az első években még a működése sikeresnek volt mondható. Ahogy a nézők egyre inkább elkerülték a munkáikat a vezetők úgy próbálkoztak mind kétségbeesettebben szinte bármely műfajjal. Az utolsó film, melyhez a stúdiónak köze volt az Shane Black közutálattal fogadott Predator-rebootja. A Szellemhajó még az aranyévekben készült. A rendezést a reklámfilmes Steve Beckre bízták, akinek ez lett az utolsó egész estés alkotása dacára annak, hogy az anyagi elvárásokat teljesítette. Visszavonulásában közrejátszhatott, hogy egyébiránt a filmnek már jóval kevésbé volt oka a büszkélkedésre. A színészek is csalódottak voltak benne mivel nem azt a forgatókönyvet valósították meg, ami alapján igent mondtak a szerződésre. Silver javaslatára a Szellemhajó sokkal véresebb lett, a befejezés pedig egy se füle-se farka csavarral gazdagodott. Az átalakítás legfőbb nyertese a film nyitánya volt. A Szerelemhajó típusú tévésorozatokat idéző negédes főcímet néhány gyanús jel után egy elképesztően brutális mészárlás váltja fel. Az utasok lágy zenére ringatóznak, amikor hirtelen egy kábelt rántanak keresztül a táncparketten. Eleinte csak azt látjuk, hogy egy csokor virág lett kettészelve, majd aljas lassúsággal és egyre több véres részlettel bomlik ki előttünk, hogy ugyanígy jártak az utasok. A Szellemhajó kezdése ennél ütősebb és műfajához híven horrorisztikusabb nem is lehetne. Pokolian kár, hogy, ami ezután következik az már sokkalta kevésbé méltó az emlékezetre. 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr4115159358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benedith 2019.09.25. 02:31:17

Nekem a Seven Pounds, vagy magyarul Hét élet című film ilyen. Elkezdődik Will Smith és Woody Harrelson telefonbeszélgetésével, amin szarrá bőgőm magam, aztán következik a film maradék 98%-a, ami már egyáltalán nem hagyott bennem mély nyomot. Konkrétan 1x néztem meg a teljes filmet. Az első jelenetet viszont akárhányszor meg tudnám nézni.

Argus_ 2019.09.25. 06:46:57

Az a lista rendezőelve, hogy a film elején van egy kiemelkedően jó jelenet? Ilyen alapon még vagy 88 ezer film felsorolható. :)))))

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 08:21:35

@Athos_73: Pontosabb, hogy a legkiemelkedőbb jelenet a film elején van, de, ha már ennyi példát tudsz, akár meg is oszthatnál néhányat az élményeid közül!

Csikkszereda 2019.09.25. 08:22:43

Timur Bekmambetov Éjszakai őrsége elkezdődik egy bitanglátványos csatajelenettel, állam leesik, szinte reneszánsz festmény jellege van az egésznek, aztán jön a film maradék 99%-a. Ami felé -mivel olvastam a könyvet- nem voltak nagy elvárásaim, de egy-két jobban sikerült vizuális vagy CGI trükköt leszámítva egy rakás Bravo magazin.

David Sumner 2019.09.25. 08:28:51

A Bryan Singer nevű szexuális bűnözőtől tudnám példának hozni a Superman visszatér című gyalázatot. Fantasztikus nyitány és a '78-as mozi előtt fejet hajtó elejefőcím, aztán Isten hozott egy dögunalmas eposzban.

Eugene Horse 2019.09.25. 08:52:04

A Szellemhajóval nem értek egyet, abban a vége felé a mindent tisztázó visszaemlékezés sokkal-sokkal ütősebb, részben újra látni a nyitány jelenetét, plusz a sok gyilkosságot, mellé pedig állati a zene is, szóval ebben a filmben szerintem nem az eleje a csúcspont.

Roltii 2019.09.25. 09:11:53

volt valami ritka szar Segalos lopakodós film, amiben az 5. percben Segal meghal. Az is ilyesmi;)

hivatásos naplopó 2019.09.25. 09:15:03

sztem az emberek nem értették a predatort, kifejezetten prosztó b filmnek készült és abban a kategóriában magasan jó ;)

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 09:18:14

@Eugene Horse: Elfogadom, de a film eleji vérfürdőben ott van a váratlansági tényező. Emlékszem, hogy amikor moziban mentek a rózsaszín feliratok egy pillanatra azt hittem, hogy tán rossz terembe ültem be, aztán jött az ominózus jelenet, ami így duplán odavágott.

@David Sumner: Egyetértek. Annak a filmnek a főcím magasan a legjobb része.

Eugene Horse 2019.09.25. 09:32:25

@Lazók György: kétségtelen, hogy műfajtól függetlenül kiemelkedően ütős a kezdés, én is imádom.

A nép fia 2019.09.25. 09:35:39

Tesómék odáig vannak az Ünneprontók ünnepe c. filmért. Az első 20 perc tök vicces, de aztán egy ócska tucat családi hulladék romkommá válik.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 10:40:02

Szerintem a Ryan filmvégi csatajelenete is elég ütős...

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 10:55:49

@jacint70: Kétség kívül hatásos, viszont érvényesül benne a jó öreg klisé miszerint a bátor katonák harcolnak a túlerő ellen míg az utolsó pillanatban nem jön az erősítés.

Bérgyilkos Bohóc 2019.09.25. 11:01:00

A Kardhal robbanós jelenete totál értelmetlen, oda nem illő. Már fiatalabb koromban is éreztem, hogy nagyon nem oké (szerintem még csak nem is annyira látványos), pedig oda voltam a Mátrixért. Egyszerűen semmi nem indokolja, azonkívül, hogy mutassanak valami hú de menőt. Ez a rohadtul irritáló menősködés aztán végigkíséri az egész a filmet, de ezt a cikkben is említed, úgyhogy csak megerősíteni tudom. A zenéje azért fasza. Csak emiatt néztem meg többször.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 11:06:21

@Lazók György: És ez miért baj? ;-) Amúgy ennek itt most pont van dramaturgiai szerepe, mivel ha nincs erősítés, akkor Miller százados hogyan mondja el az intelmeit, illetve hová vész a tanulság, ha Ryan is meghal. ;-)

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 11:23:38

@jacint70: Annyiból baj, hogy ezzel a tipikus filmes fogással ellentétben áll ez a csatajelenet azzal a letisztultsággal, ami a partraszállás bemutatását jellemzi. Amúgy szerintem, ha Ryan egyedüli túlélőként végül szimplán megadja magát a náciknak az valóságosabb lett volna, mint az elég hatásvadász könnyes-haldoklásos befejezés.

@Bérgyilkos Bohóc: Az akciófilmek, főleg a Kardhal félék, legtöbb robbantása, ha innen nézzük ugyanúgy csak a látvány kedvéért van. Azért totál értelmetlennek vagy funkciótlannak nem mondanám a jelenetet. Megmutatja például, hogy Travoltával tényleg nem érdemes szórakozni és, hogy Jackman mekkora szarban van.

masada 2019.09.25. 11:34:56

Egy újabb nagyon buta lista...

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 11:38:02

@Lazók György: Amikor először láttam a filmet a Corvinban, akkor olyan hatással volt rám öt perc után, hogy próbáltam elbújni a székben a lövések elől. Ez a félelem végleg megmaradt, a végén örültem, hogy nem vagyok amerikai katona 1944-ben. Tudtommal ez volt az első olyan film, ami ezt a hatást akarta/tudta kiváltani az emberekből, vagyis a háború "valóságközeli" ábrázolásával próbálkozott. Az, hogy a sztoriban voltak klisés elemek - bár szerintem nem csak azok voltak, pl. a dögcédula-válogatós jelenet, vagy amikor a falomlás után versenyt üvöltöttek a nácikkal, hogy a másik adja meg magát -, ez igazán megbocsátható.
Ja, és szerintem az is klisé, hogy pont a főhős menekül meg egyedül... ;-)

Bérgyilkos Bohóc 2019.09.25. 11:45:44

@Lazók György: A funkciótlanságot arra értettem, hogy bullet timeban csinálták meg a robbantást. Nem éreztem a film közegébe illőnek ezt a megoldást, még akkor sem, ha mindenki végig arcoskodta a filmet. A Mátrixnak legalább erre a lassítós elemekre (is) épült a stílusa, ebben meg beleraktak egy darab ilyen jelenet, totál öncélúan, nyilván a Mátrixra rálicitálva, hogy megmutassák, hogy ilyet is tudunk.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 11:49:29

@jacint70: Nem akarom elvitatni a film érdemeit, de a szintén Spielberg nevéhez köthető Az elit alakulat c. mini-sorozat szerintem magasan a Ryan közlegény megmentése felett áll.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 11:53:48

@Lazók György: Az tényleg hihetetlen jó sorozat volt. ;-)

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 11:58:39

@Bérgyilkos Bohóc: Ebben van igazság. Az, hogy ilyen stílusú jelenet többé elő nem fordul erősíti a csalódottságot, amit a későbbi akciójelenetek okoznak.

Maxim Tsigalko 2019.09.25. 12:40:46

Kényszerleszállás, 2015 körüli film.
A film eleji, címadó jelenet 10/10: a Denzel Washington alakított pilóta kényszerleszállást hajt végre egy olyan géppel, amin minden meghibásodik, és minden emberi számítás szerint le kellett volna zuhannia, ehhez képest 2-3 halottal "megússzák" az egészet. Utána végignézhetsz egy elnyújtott, se füle-se farka, logikátlan bakugrásokkal telerakott unalmas szar drámát.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 12:55:55

@Maxim Tsigalko: Ott a pont. Míg a címadó (akció)jelenet azt mutatja, hogy Zemeckis nem felejtett el filmet rendezni, kb. minden, ami azután történik azt igazolja, hogy sajnos mégis.

Eugene Horse 2019.09.25. 13:28:06

@Maxim Tsigalko: szerintem az egy kivételesen jó film, de tény, hogy az eleje a legnagyobb dobás.

csigafrédi 2019.09.25. 13:36:10

@Lazók György: Ott pont a Ryan-ban jól működő dolgokkal operáltak. Igazából a Ryan volt a főpróba az alakulathoz. Amúgy szerintem azzal egy új háborúsfilm-kategóriát teremtett. A mesterlövészes szemkontaktus, a homokzsákokba fúródó lövedékek hangja, a különböző fegyverek pusztításának mértéke...előtte csak piff-puff, meg dirr-durr volt mindegyik háborús film. Drámára meg muszáj volt felfűzni, mert különben nem lehetett volna eladni. Szerintem jó volt. Akkor nagyot ütött. A partraszállás mondjuk tényleg film a filmben, de a többi is ütős volt a maga idejében.

Lobo Marunga 2019.09.25. 13:52:24

Érzek némi ellentmondást, illetve igazolást arra az eretnek gondolatomra, hogy a Ryan közlegény megmentése valójában egyáltalán nem jó film. Mert ja, a második fele valóban egy elég nyálas és didaktikus hero-sztori, amire egy nagy lapáttal tesz rá az epilógus. Csakhogy! Pont az a megjegyzés, hogy ezzel szemben a partraszállás nem akar egyebet, mint nyersen az arcunkba tolni, hogy milyen mocskosul rémes a háború. Igen ám, de ha ez igaz, akkor ez éppen olyan üres és giccses, mint a második fele. Pusztán az erőszak és a szenvedés ábrázolása kevés. Igen, kevés, még akkor is, ha sokkoló. Jó filmről akkor beszélhetnénk, ha nem lehetne a két részt elválasztani egymástól. Ezt pedig úgy lehetett volna szépen megoldani, ha nem szán ennyi látványt és ennyi időt a partraszállásra. Vagyis ez egy rossz film, mert egy jó gondolatból tulajdonképpen 1+1 giccset csinált, kihasználva ennek szó szoros és átvitt értelemben vett eladhatóságát.
Érdemes megnézni a Hanks és Spielberg által készített Az elit alakulat (Band of brothers) c. sorozatot. Számomra az a Ryan közlegény jóvátétele. Ott sikerült ezt az egyensúlyt megteremteni. Van ott is leszakadó végtag, meg minden ami kell, nem idealizálja a háborút kicsit sem, mégsem ez válik a lényeggé. Tökéletes alkotás, a Ryan közlegény viszont nem az, bár fontos film, ez tény.

Lobo Marunga 2019.09.25. 13:54:08

@Lobo Marunga: De látom már, hogy nem vagyok egyedül a véleményemmel... :)

Lobo Marunga 2019.09.25. 14:50:24

@jacint70: És itt a csapda. Ebből nem lehet jól kijönni. Ha Ryan meghal, elvész a tanulság, ha túléli, nyáltenger az egész. Ergo: Rossz a film. Mit csinál a profi? Menti, ami menthető egy hatalmas erőszakjelenettel, ami ugyan túlzás, és leszakad a sztoriról, de eladja a filmet, és sokkolja a nézőt. Az Oscar receptje. A végső tanulság meg az, hogy Spielberg zseni, mert a sz..ból is sikerül aranyat csinálnia. Erről szól Hollywood.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 14:55:18

@Lobo Marunga: Szerintem egy 21 éves, amúgy korszakalkotó műről bizonygatni, hogy szar film, elég erőltetett...

Lobo Marunga 2019.09.25. 15:55:24

@jacint70: Nem korszakalkotó. Oscar-díjas, jelentős, megkerülhetetlen film, de nem korszakalkotó. Olcsó elemekkel operál elképesztő profizmussal, ami odateszi az élvonalba. De ha a felszín alá nézel, túlteszed magadat azon a kívülről kapott előfeltevésen, hogy te most valami nagyszerűt fogsz látni, akkor nem is fogod látni a nagyszerűt. Itt-ott túlzásba vitt, és erőltetetten didaktikus film, ami a sokkoló jelenetek mögé rejti a hibáit és hiányosságait. Ezt viszont - elismerem - zseniálisan megoldja.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2019.09.25. 16:04:55

@Maxim Tsigalko: Pedig az egész film zseniális, csak téged nyilván csak az akció tud érdekelni

flydomi 2019.09.25. 16:20:40

@Lobo Marunga: Érzek némi ellentmondást, illetve igazolást arra az eretnek gondolatomra, hogy a Ryan közlegény megmentése valójában egyáltalán nem jó film. Mert ja, a második fele valóban egy elég nyálas és didaktikus hero-sztori, amire egy nagy lapáttal tesz rá az epilógus. Csakhogy! Pont az a megjegyzés, hogy ezzel szemben a partraszállás nem akar egyebet, mint nyersen az arcunkba tolni, hogy milyen mocskosul rémes a háború. Igen ám, de ha ez igaz, akkor ez éppen olyan üres és giccses, mint a második fele.

Ezzel nem ertek egyet.Erdemes a "reszletekre" is figyelni.Mikor valaki kiabalja, a hatterben,hogy "itt doglunk meg,mind",vagy egyes katonak az elso "vedelmet" nyujto vasszerkeszetek mogott bujkalnak,es nem mernek tovabb nyomulni,vagy mikor a partszakaszt elfoglaltak,es az egyik katona "idegbajt" kapott egy "macesz" kes miatt.....es a sort lehetne folytatni......ez nem giccs parade,hanem a valosag.Ezt a partaszallos jelenetett tobb veteran alltal kapott info alapjan "jatszottak" el.Az Omaha szakasz volt a legveresebb.Egy meszarszek volt.
Erdemes elolvasni:
D nap 1944. június 6. - A partraszállás története
Stephen E. Ambrose
-

Lobo Marunga 2019.09.25. 16:43:10

@flydomi: Giccses nem attól lesz valami, hogy nem a valóságot ábrázolja, hanem attól, hogy nincs mélyebb mondanivalója. Az Omaha beach borzalmas volt. Tény. Tényszerűen ábrázolni: Sokkoló. És giccses. Olyan, mint lefesteni egy narancssárga naplementét különösebb további cél nélkül. Tényleg olyan, de attól még a kép nem jó. Persze nem volna nagy baj, ha minden film annyira lenne giccses, mint ez. Nem lehúzni akarom, bizonyos tekintetben jó film ez, csak szerintem közel sem akkora durranás mint amilyennek tartják.

gigabursch 2019.09.25. 17:27:22

Szerintem a Koldus őt is meg a Karddal is végig jó film.
A többit nem láttam.
A rájent még se akartam nézni.

joeperry · http://joeperry.blog.hu/ 2019.09.25. 17:35:59

@Lazók György: Tény, hogy első alkalommal maga a nyitó katasztrófa taglózza le az embert, de az a film egyébként egy annyira tűpontos dráma az alkoholizmusról és általában a függősségről, hogy nálam simán ott van a top 10-ben. Ha Zemeckis nem is tette vele jóvá egycsapásra az összes animált marhaságát, de legalább jelezte, hogy tud ő még, ha akar. Ráadásul csak a magyar cím hatásvadász megint, az eredeti sokkal elegánsabb.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 18:02:48

@joeperry: Ha alkoholizmusról szóló alapfilm akkor inkább a Las Vegas, végállomás.

joeperry · http://joeperry.blog.hu/ 2019.09.25. 18:45:25

@Lazók György: Persze, van még bőven (A Love Song For Bobby Long, Factotum, Crazy Heart, Trees Lounge, Barfly, nekem ezek a kedvenceim a Flight mellett); sőt, a LLV-t még olvastam is, ettől függetlenül nálam Zemeckis filmje a favorit.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.09.25. 18:52:06

Egyébként nekem elsőre nem nagyon jött be a Ryan közlegény.Bazz!Keveselltem benne az akciót!
Aztán többszöri nézésre nem volt rossz.
De a film történetéből adódóan így kellett kijönnie az akciójeleneteknek.Így a vége nem volt csalódás az elejéhez képest.

megvagyhadnagy 2019.09.25. 19:16:14

Cliffhanger. Nyitójelenet.

traxx 2019.09.25. 19:57:41

A legutolsó predátor pont azért tetszett, mert amúgy vicces volt. Jó, az agytekervényeket nem nagyon kellett megmozgatni hozzá, de az a fajta film volt, ami akkor jó, ha kétbites módba kapcsolsz :)

Aldou Raine 2019.09.25. 20:29:06

Aztán lehetne egy poszt, hogy "Öt film, melyek a közepükön a legjobbak" később pedig még egy olyan cikk is beleférhet, hogy "Öt film, melyek legjobb része a legvégén van".

Később fejleszthető az egész még tovább is:

-Tíz film, mely a harmadánál a legjobb
- Tíz film, mely az utolsó harmadában a legjobb
- Tíz film, mely a 20. percében a legjobb
- Tíz film, mely a 30. percében a legjobb
- Tíz film, mely a 40. percében a legjobb
...... stb, stb, stb

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.25. 21:00:24

@Aldou Raine: Kösz az ötleteket! Mindig örömmel veszem a rajongói javaslatokat!

Aldou Raine 2019.09.25. 21:19:18

@Lazók György: Szívesen! Az ember segít, ahol tud. :)

silverrant 2019.09.26. 00:03:45

Up in Smoke, cheek amd chong kalandjai.
10-15 perc jo belole, de azert a kevesert erdemes letolteni, utana pocsek.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.26. 05:25:19

@Lobo Marunga: Szerintem meg korszakalkotó, mivel kb. ez volt az első - ismertté vált - film, amiben a háborút próbálták "valósághűen" ábrázolni. Pl. amikor megtalálják Ryant, akkor nem lehet tudni előre, hogy mi lesz a járművek mögött.
A "hagyományos" háborús filmekben ilyenkor mindig van egy "bevágás", ami mutatja, hogy mi van a túloldalon. Aztán meg jön, hogy a főhős szépen lekaszabolja az ellent, akik közül több százan sem képesek eltalálni.
Ehhez képest a Ryanben végig megvan az a feszültség, hogy nem lehet tudni, mi fog történni.
Szerintem ez bőven elég a "korszakalkotáshoz". Szerinted, hogy lehetett volna tökéletes a film?

Lobo Marunga 2019.09.26. 08:19:26

@jacint70: A nagyját már kifejtettem fentebb, de a lényeg: Akkor lenne tökéletes, ha ezt a két részt nem lehetne szétválasztani, és ha nem csapna át itt-ott hatásvadász erőszakorgiába és hősromantikába. Nem sok kell a tökéletességhez, az Oscarhoz meg így is elég.
A feszültség oké, jár is érte a pont. Ezt szépen végigvezeti, és erre a vonalra rá is erősít a partraszállás jelenete. Ahogy ott kénye-kedve szerint kaszál a halál, abból világosan látszik előre, hogy itt másról lesz szó, mint egy kiemelt hősről, aki végigharcolja a csatákat és túlél mindent. Végig tudod, hogy bármelyik szereplő bármikor meghalhat. Szóval ez oké, de ebből a szempontból én soknak érzem a partraszállást, a dolog átcsap az erőszakpornó kategóriába. (És igen, tudom, hogy így volt, oké. De ismétlem ez kevés (vagy sok), a cél nélküli pontos ábrázolás egyenlő a giccsel.) A partraszállás legfontosabb része nem a legnagyobb vérontás, hanem az, amikor a bunker tövében megrekednek. Miller sorban küldi ki az embereit, és sorban leszedik őket, de muszáj mindig újat küldenie. Erre reflektál később a kérdés, hogy hányan haltak már meg a parancsára. A filmnek igazából ezt kellene kibontania és nem a háború értelmét kéne feszegetni. Merthogy a háború ab ovo rossz, jó háború nincs. Ezt kicsit megkaristolja, de a hőssé válás és a happy end elveszi a lényeget. Ezért jó pl. A szakasz. Nincsenek hősök, nincs happy end, mert nem lehet, hiszen alapból a helyzet, a kezdet, az alapszituáció rossz. Vagyis itt jön az, hogy mindenkinek meg kellett volna halnia (vagy Ryan minimum fogságba esik), ha fáj, ha nem. (Igen, vágom, hogy A szakaszban se hal meg mindenki, de nem érzed a megkönnyebbülést, mikor a helikopter felszáll, nincs győzelem, érzed, hogy vissza kellene menniük, de azt is, hogy nincs értelme visszamenni. Nincs jó döntés, a helyzet rossz.) Ami az igazi kérdés, hogy a tisztnek, tágabb értelemben a vezetőnek mi a kötelessége ilyen helyzetben, milyen döntést kell hoznia vagy nem hoznia. A realitás szerint Miller rossz döntést hoz. Ott kellett volna hagynia Ryant ahol van. Innentől kezdve viszont tragikus hőssé válik, aki a rossz döntésre önigazolást keres. A bunkernél sorba küldi meghalni az embereit, de azért, mert ha nem teszi, mind odavesznek. Itt hoz egy döntést, ami miatt mind odavesznek. Egy jó dráma ennek a tragédiáját emeli ki, de ezt Spielberg már nem merte vagy nem akarta bevállalni, Miller végig feddhetetlen jófiú marad, aki kicsit dilemmázik a háború szörnyűségén és a felelősségen, de nem eleget, és nem jó irányba. Ehelyett inkább adtak neki egy igazolást azzal, hogy csináltak a csapatból egy spártai 300-at, meg eldünnyögték, hogy hány leszármazottja lett Ryannak (ha megmarad a csapat, nekik hány lett volna...). A vezetői döntés nehézségéről és felelősségéről sokkal jobb filmnek tartom a Hart háborúját. De egyébként Spielberg se hülye teljesen, és tud rendesen filmet csinálni. A Schindler listájának pl. nincs happy endje, hiába ér véget a borzalom, mert tökéletesen érzékelteti, hogy a probléma valójában az, hogy ez egyáltalán megtörtént, erre pedig nem megoldás az, hogy vége van.
Spielberg remek rendező, de egyrészt nagyon hajlamos a giccsre, másrészt abban is profi, hogy hogyan kell egy filmet eladni. És ha előbbi segíti az utóbbit, akkor egy percig sem habozik. Ez egyébként hatalmas profizmus. De lássuk a lényeget: Spielberg nagyobb üzletember, mint amekkora művész, bár a tehetségétől ez akár fordítva is lehetne.
Na ennyi részemről, de nyilván ez a szubjektív értelmezésem és véleményem, nem kötelező egyetérteni vele. Ha számodra korszakalkotó, nyilván megvan az okod rá. Csak legyen meg a saját okod, ne mondd azért, mert valaki mondta. Ha így van, akkor bármi is a véleményed, értéket teremtettél vele, és Spielberg se élt hiába... :)

Lobo Marunga 2019.09.26. 08:32:40

@Lobo Marunga: Még két dolog. Oké, rég láttam a filmet, ketten túlélik a csapatból. (Mielőtt még kapnám ezért az ívet... :)
Másik: megnéztem, mire kapott Oscart: hang, vágás, hangeffektusok, operatőr, rendező. Ez is engem igazol. A jó rendező azt is tudja, mi kell a közönségnek, mivel lehet a filmet eladni. (A legjobb film egyébként akkor a Szerelmes Shakespeare lett.)
De mondjuk ezt hagyjuk, nyilván nem lehet egy film értékét és minőségét díjakkal kifejezni, ez elég nagy hülyeség lenne.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.26. 09:00:02

@Lobo Marunga: Kicsit magamat ismételve, de a nyitójelenet kb. húsz perce szerintem azért szükséges, hogy belehelyezze a nézőt a szituba - ez a moziban dolby surroundban akkor nagyot ütött -, ezért nem érzem se soknak, se öncélúnak.
Jó háború persze, hogy nincs, de talán van szükséges meg szükségtelen háború. (Olvastad a Matterhornt? Nagyon jó könyv, ami bemutatja a vietnámi háború műveleteinek teljes értelmetlenségét. ;-) ) Az amerikaik II. vh-s részvétele azért eléggé szükségesnek tűnik, és innentől sajnos minden megtörténhet, pl., hogy katonák halnak meg értelmetlenül.
Azért egy háborúban könnyű meghalni. Ha nem ebben a küldetésben, akkor egy másikban. Ezért nincs nagy jelentősége szerintem, hogy egy katona kihozataláért hány másikat áldoznak fel.
Azt hiszem a NatGeon tavaly ment a "Hosszú út hazáig" sorozat, amelyben egy csapdába esett szakaszért kb. a fél támaszpont kivonul, és talán annyian meghalnak/megsebesülnek, mint annak eredeti létszáma.
De ha egy hadsereg úgy állna hozzá, hogy bocsi, ti tízen vagytok, a kiszabadítási akció várható vesztesége húsz fő, így jártatok, akkor abban a hadseregben senki sem végezne el egyetlen feladatot sem, csak menne az alibizés.
Vezetői döntés szempontjából ajánlom figyelmedbe - ha szükséges ;-) -, a dán Egy háború című filmet.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.09.26. 09:08:54

@Lobo Marunga: Szép kifejtés, többnyire egyet is értek a leírtakkal, de az erőszakpornó szerintem túlzás a partraszállásra. Nem hiszem, hogy Spielberg azért csinálta meg ezt a részt, hogy alantas módon kielégítse a nézőt. Én úgy látom, hogy annyira fontos volt neki, hogy minél hűbben rekonstruálja, hogy a filmnek ez a szegmense önálló életre kelt. Képileg a Ryan korszakalkotó volt, többen utánozni is kezdték, tartalmilag viszont valóban megkérdőjelezhető. Ha már Oscar-díj, az összes technikai díjat megérdemelte, ellenben a rendezői (és a legjobb filmnek járó) díjat sokkal inkább egy másik háborús drámának, Az őrület határánnak adtam volna.

David Sumner 2019.09.27. 10:40:15

@Lazók György: Én is, Az őrület határán nézésekor speciel hajlamos vagyok elfelejteni, hogy háborús dráma, mert kőkeményen az emberi gyarlóságról, a természet pusztításáról szól jobban. Gondolom, majd hasonlóan viszonyul az A Hidden Life is a Harmadik Birodalomhoz, a főszereplő a feleségét azonosítja a kitartásával és a természettel.