Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Moziajánló: 1917 (2019)

2020. január 25. - Lazók György

1917-1.jpg

Minden film igyekszik megteremteni a maga valóságát. Ahogy fejlődött ez a művészeti ág úgy váltak a háborút bemutató alkotások is egyre realisztikusabbá. Ki-ki a maga módján próbálta megragadni a velejét bevetve a legkülönbözőbb, újító filmnyelvi eszközöket. Volt, aki az értelmet kereste a háborúban, más a hiábavaló hősiesség tragédiáját látta meg. Christopher Nolan néhány éve a saját specialitására, az idővel való zsonglőrködésre építette fel a feszültséggel teli Dunkirket. Sam Mendest bevallottan A sötét lovag inspirálta, amikor megrendezte első Bond-filmjét és most mintha ismét ott próbálná folytatni, ahol Nolan előzőleg abbahagyta. Az 1917 technikai bravúrja, hogy (egy időbeli ugrást leszámítva) látszólag egyetlen megszakítás nélküli felvételből áll. A trükk nem új, Hitchcock már a ’40-es években elsütötte. A végig ugyanabban a lakásban játszódó A kötélhez viszonyítva a francia frontot átszelő 1917 jóval monumentálisabb, viszont maga a cselekmény egyszerűbb már nem is lehetne: két katonának el kell vinnie egy parancsot egy támadás lefújásáról még mielőtt bajtársaik, köztük az egyikük bátyjával, beleszaladnának az ellenség csapdájába.

1917-2.jpg

Sam Mendes is thriller köntösbe bújtatja háborús drámáját, mint tette azt előtte Christopher Nolan. Az idő szorítása, a nem láthatóan is állandóan jelen lévő ellenség izgalmas és feszes narratívát diktál. A film már címével elhelyez minket korban és a szereplők bemutatásával se foglalkozik sokáig. Ahogy megismerjük őket, rögtön megyünk is velük az eligazításra, ahol egy füst alatt nekik és nekünk egyaránt felvázolják a célt, külön kiemelve annak személyes tétjét. Roppant praktikus megoldás és ekkor még stílszerűnek tűnik, hogy nem hagynak lélegzethez jutni. Az 1917 azon van, hogy a minket és a főszereplőket elválasztó határokat eltüntesse. Azzal, hogy a kamera vágás nélkül tapad rájuk eléri, hogy maximálisan a helyükben érezzük magunkat. Mikor átkelnek a senki földjén a veszélyérzetük már a miénk. A film legizgalmasabb részei azok, amikor valójában nem történik semmi, csak az jár a fejünkben, hogy bármelyik percben elszabadulhat a pokol. Roger Deakins, a végre Oscar-díjas operatőr újfent mesterien bánik a képekkel, de a látványtervezők is kitettek magukért a kellő hatás megteremtéséért. A markánsan kialakított helyszínekről ordít a legapróbb részletekig való kidolgozás.

1917-3.jpg

Ami azt illeti, a lövészárkoktól a rommá bombázott városig minden annyira esztétikusan megtervezett, hogy egy idő után inkább csökken emiatt a valóságérzet. Az, hogy csupán egy hagyományos vágás van a filmben amennyire mellette, úgy ellene is dolgozik. Bizonyára nem ez volt a cél, ám az 1917 akaratlanul a videójátékok stílusát vette fel. A kameramunkában ez ugyanúgy tetten érhető, mint a cselekményben. Akármilyen nagy meló lehetett a megvalósítása, nem kell különösebben sasolni, hogy észrevegyük az összeillesztési pontokat. Hiába telt el A kötél óta több, mint hetven év, a rejtett vágások az 1917-ben nem lettek kifinomultabbak, mitöbb gyakran meglehetősen otrombák. Engem rendszeresen kizökkentett az élményből, amikor a kamera elé hirtelen beerőltettek egy falat vagy egy elhaladó katonát.

Ebben a felfokozott valóságérzékelésben, amit a film stílusa magával hoz, egyetlen túlzás elég, hogy a hitelesség, amit oly gondosan próbálnak megteremteni összeomoljon. Számomra ez akkor jött el mikor a távolban lelőtt vadászgép centire pont odazuhant, ahol a főszereplők álltak. Sajnos nem ez volt az utolsó hatásvadász pillanat, ami az autentikusság rovására ment. A részben Mendes által jegyzett forgatókönyvre ráfért volna az a törődés, ami a külsőségekre. Az 1917 meg sem próbál komplexebb képet festeni a háborúról, sőt nem jut tovább a legalapvetőbb közhelyeknél. Ha összefutunk az ellenséggel, az minden egyes alkalommal okot ad rá, hogy megöljék. A természetes emberi reakciók az egyre több rohangálással járó cselekményben luxussá válnak. Mikor senki oda se bagózik, amikor körbeordibálják, hogy a támadást lefújták már nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. 

1917-4.jpg

Az 1917 annyira belefeledkezik a technikai brillírozgatásba, hogy emellett csak kötelezően pipálgat a háborús filmek nagykönyvéből. A Dunkirk mellett más alkotásokat is megidéz a műfajból, de összehasonlításban könnyűnek találtatik a klasszikusokkal szemben. Mendes is tud feszültséget kelteni, ám ezen a téren még van tanulnivalója Nolantől. Akadnak filmjében szájtátós pillanatok, ugyanakkor amilyen látványos, olyan sovány lett tartalmilag. Ha már videójátékként funkcionál, hát átvehette volna az olyan minőségibb darabok érzékenységét, mint a szintén az első világháborúról szóló Valiant Hearts. Aki netán az ismertebb színészek miatt ülne be rá, az jobb, ha tudja, hogy Colin Firth, Benedict Cumberbatch és Mark Strong annyi időt töltenek a vásznon, ami még egy teavíz felforralására is kevés. Nem mintha esély nyílna rá, hogy az 1917 mélységet nyerjen, mivel ahelyett, hogy egyetlen sokatmondó felvételbe sűrítené a Nagy Háborút, csak végigszalad rajta. 

(Óva intem azokat, akik a filmet a Westend mozijában néznék meg! A kép felső részén szinte egyfolytában öklömnyi pixelek villogtak!)

ÉRTÉKELÉS: 60%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekapolcrol.blog.hu/api/trackback/id/tr8715425278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2020.01.25. 17:59:33

„...ahelyett, hogy egyetlen sokatmondó felvételbe sűrítené a Nagy Háborút, csak végigszalad rajta.”

Ahogy egy régi westernfilm címével mondhatnánk: Jöttem, láttam lőttem. :)

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2020.01.25. 21:28:42

@Field64: És ez még mindig jobb cím, mint az 1917. :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.01.26. 10:07:30

ugyanez a véleményem. A film távol áll minden autentikusságtól, hitelességtől. A díszlet vagy még inkább cgi, mindegy, olyan szinten patikamérlegen kiszámított és adagolt, hogy már emiatt önmagában úgy nézett ki, mint egy számítógépes játék, ás akkor ehhez jött a számomra inkábbl idegesítő semmint élvezetes kameramunka, amitől inkább csak megfájdult fejem,főleg, amikor hátulról követte a szereplőket. Az ilyen jelenetekben még konkretizálni is lehetett a számítógépes játék műfaját: FPS. :)
Amúgy ezt a látszólag vágás nélküli filmkészítést se itt találták ki, hanem már Hitchcock is csinált ilyet 1948-ban, amikor a Rope-t készítette, csak ott jóüval kevésbé volt zavaró.
Először én is akartam írni erről a filmről, de akkora csalódás volt a nagy hypolás után megnézni, hogy inkább írtam a Nyugaton a helyzet változatlanról.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2020.01.26. 10:50:50

@Time Goes By: Nekem kezdetben tetszett ez a vágás nélküli megoldás. Amikor átkelnek a senki földjén ott szerintem kiválóan működött ez az elképzelés, de aztán egyre inkább sarokba szorították vele magukat a készítők és mintha csak a mutatósság miatt ragaszkodtak volna hozzá. Általában értékelem az ilyen kreatív próbálkozásokat, ám ebben az esetben azt hiszem jobb film lehetett volna az 1917-ből, ha hagyományosan csinálják meg.

Ha már szóba került, jó lett a Nyugaton a helyzet változatlanról szóló poszt. Innen nézve tiszta haszon, hogy az 1917 csalódást okozott. :)

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.01.26. 13:15:50

@Lazók György: A kreatív próbálkozásokkal nekem sincs bajom, meg elfogadom, ha az nem sül el jól, hiszen ez minden kísérletezésben benne van, csak ez itt már nem kreatív próbálkozás, merthogy ez 1948-ban volt az, amikor Hitchcock próbálkozott ezzel. Még a vágás eltüntetésének technikája is ugyanaz itt, mint volt akkor, 70 évvel ezelőtt, amikor hátakon meg bútorokon (vagy itt falak) segítségével rejtették a vágást. Szóval még csak nem is innovatív a film, aminek fényében lényegében azt az egyetlen dolgot is elveszti, amiért dícsérik. Bár igazad van abban, hogy a film első fele még úgy-ahogy működik, és onnantól kezd átmenni nagyon gyengébe, hogy a főszereplő egyedül marad.
Mindamellett azonban totál lapos a történet, a karakterek, meg minden, amitől egy film igazán jó film lehet. Ahogy írtad, zéró mélység.

Bright side of life 2020.01.28. 08:42:08

Még csak egyszer néztem meg, de nagy csalódás volt.
A teljesség igénye nélkül:

Az alaptörténetet - futár jusson el A-ból B-be, egy paranccsal - már elsütötték a Gallipoli-ban, ráadásul jóval hatásosabban.

Érthetetlen jelenetek sokasága:
Elhagyott tanya, frissen kifejt tej a pajtában, az embereknek meg nyoma nincs.
Úgy tűnik, a tanyáig vezető út veszélyes, volt, két ember alig tudott átcsúszni a frontvonalon (de sikerült!), majd hirtelen - egyetlen hang nélkül - megjelenik ugyanott egy századnyi katonaság, teherautókkal ... wtf? Ilyet utoljára Rejtőnél olvastam a Láthatatlan Légióban.
A romvárosban a német kb. 20 méterről üldözi hősünket, aki ennek ellenére úgy be tud bújni egy pinceablakon (rugdalva az azt fedő táblát!), hogy a német nem veszi észre és elrohan az ablak előtt... he...?
A csecsemőnek adott tejnek semmi baja annak ellenére, hogy az a fejés után legalább egy napos, nincs hűtve, folyamatosan rázkódik a kulacsban, és hősünk a kezét belemártva ivott belőle úgy, hogy a tej visszacsöpögött a kezéről, szájáról az edénybe. Nem mellesleg korábban még egy rohadó hullába is belenyúlt... aha...!
Btw, a kezén nyílt seb is volt, ami ettől nem fertőződött el.

A németek ábrázolása(?) sematikusan negatív: aljasok és az utolsó leheletükig gyilkolnak (lelőtt pilóta) és részegen okádnak (a romvárosban).

Firth, Strong és Cumberbatch kizárólag a stáblista kedvéért szerepel a filmben (összesen kb. 5 percre), mert egyébként semmi értelme, hogy ott vannak.

Szóval összességében, feledhető (és felejtendő).

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2020.01.28. 09:37:22

@Bright side of life: Az ellenség bemutatása engem is nagyon zavart. Amikor a föld alatti barakkban az egyik ágyon egy fényképet mutatnak meg, na akkor kerülünk a legközelebb ahhoz, hogy a német katonákat is hazavágyó embereknek láttassa a film. A lelőtt pilóta (akit ráadásul megmentenek a kínhaláltól) reakciója szinte érthetetlen volt számomra. Az még inkább, hogy minden ellenség nagyjából ugyanígy viselkedett, mintha a film direkt azt akarta volna mondani, hogy nem szabad embernek tekinteni a másik felet. Nem nagyon érdekel az Oscar-díj átadása, de roppant elszomorító, sőt káros volna egy ilyen alkotást (a technikai kategóriákon kívül) jutalmazni.