Az Ian Fleming írásaiban népszerűvé vált úri kémet a '60-as évek óta számos különböző egyéniségű színész testesítette meg a mozivásznon, akiket aztán egy életre elkísértek azok az évek, melyeket a 007-es ügynök bőrében töltöttek. A franchise történetének évtizedei alatt Connerytől Brosnanig alaposan próbára tett mindenkit az elválás a világsikerű filmsorozattól. Kemény küzdelem várt rájuk, ha azt akarták, hogy ne csak James Bondként emlékezzenek rájuk! Volt, aki teljes erejével bedobta magát azért, hogy eltávolodhasson a Bond-imázstól. Más jobb híján viccet csinált belőle. Persze mikor kevésbé futott a szekér akkor nagyon is építettek arra, hogy egykor ők voltak a filmtörténet legmenőbb kémje, ám néhány ritka kivételtől eltekintve ilyenkor arra mutattak rá, hogy kénytelen-kelletlen alább adták. Nézzük mit is kezdtek James Bond megformálói a kapott hírnévvel!
1. Sean Connery
A tavaly elhunyt, de már régóta csendes visszavonultságban élt Connery korántsem szerette annyira a 007-es ügynököt eljátszani, mint amennyire a közönség szerette őt ebben a szerepben látni. Igyekezett messzire kerülni ettől a skatulyától, ennek ellenére a franchiseból való 1967-es távozása után még kétszer eljátszotta James Bondot. Connery egyéb szerepvállalásaival gyakran nem tudott mit kezdeni a közönség. Több filmet forgatott az elismert Sidney Lumettel, melyek között messze a Gyilkosság az Orient expresszen vált a legszélesebb körben ismert klasszikussá. Connery utolsó hivatalos Bond-filmje, a Gyémántok az örökkévalóságnak után egy darabig nehezen talált munkát, ezért olyan filmeket is kénytelen volt bevállalni, mint a Zardoz, John Boorman zavaros sci-fije. Ezt a malőrt segített feledtetni a készítők és a befogadók részéről egyaránt nagy becsben tartott Aki király akart lenni. Ezután sokáig inkább kultuszfilmekkel, mint valódi sikerekkel gazdagította az életművét. A fő kivételt a kánonon kívülinek számító újabb Bond-film, a Soha ne mondd, hogy soha jelentette. Connery a '80-as évektől egyre sűrűbben vállalt be kisebb szerepeket, amikben viszont annyira jó volt, hogy előszeretettel nyúlta le limitált feltűnésével az adott filmet.
Az Aki legyőzte Al Caponét Oscar-díjat érő alakítása feltette a koronát a reneszánszára. Connery irigylésre méltóan öregedett. Még jól is állt neki a korosodás és egyre jobb szerepek találták meg, mint amilyen Indiana Jones szórakozott apjáé Az utolsó kereszteslovagban. Élő legendává válásával Sean Connery sértetlenül megúszta a legrettenetesebb baklövéseket, például a Hegylakó sokat szapult folytatását. Akcióhősi múltját is képes volt két modern klasszikussal (Vadászat a Vörös Októberre; A szikla) újra kamatoztatni. Az idősségét egyedül a Briliáns csapda miatt emlegették fel, amiben az akkor 29 éves Catherine Zeta-Jones játszotta a szeretőjét. Az ezredfordulóhoz közeledvén Connery mind kevésbé találta a helyét Hollywood változó térképén, elidegenítették az új trendek. Hiába ajánlottak fel neki 30 millió dollárt Gandalf eljátszásáért A Gyűrűk Ura-trilógiában, visszautasította azzal, hogy nem érti a történetet. Meglehet a kihagyott lehetőséget utóbb bánta, mert elvállalt egy képregényfilmet, amit szintén nem értett. Ez volt A szövetség, melynek hírhedten szörnyű forgatása után nyugdíjazta magát. Connery abban a tudatban vonult vissza, hogy túlnőtt James Bond árnyékán, amivel nagyobb bravúrt hajtott végre, mint gondolta.
2. George Lazenby
Papíron az ausztrál Lazenby tökéletes jelölt volt James Bondnak. Keresett modell volt, emellett maga Bruce Lee tanította meg verekedni, mégis úgy vonult be a filmsorozat történetébe, mint az a fickó, akivel hiába próbálták leváltani Sean Conneryt. Az mindmáig nem egészen tiszta, hogy magától hagyta ott a franchiset vagy kirúgták. A széria egyik atyja, Albert R. Broccoli szerint a legjobb James Bonddá érhetett volna, ugyanakkor ő volt az, aki Lazenby szerint elhíresztelte róla, hogy arrogáns és nehéz vele együtt dolgozni. A színészt saját bevallása alapján az ügynöke beszélte rá, hogy mindössze egy film után lépjen ki a több folytatásra szóló szerződéséből mivel James Bond már divatjamúlt. Az Őfelsége titkosszolgálatában pedig nagy sikert aratott. Lazenby volt az, akit a sajtó már a premier előtt a szerepre való alkalmatlansággal vádolt, amire ő elég szerencsétlenül reagált. Bizonytalansága, ellenérzései a filmsorozattal való elkötelezettségével szemben eljutottak a producerek fülébe is, akikkel idő előtt megromlott a kapcsolata.
Lazenby azt remélte, hogy távozásával a karrierje nem véget ér, hanem felszabadul. Úgy volt, hogy több filmet is forgat barátjával, a harcművész filmek ikonjává emelkedett Bruce Lee-vel. Az ígéretes lehetőség dacára Lazenby idegeit ekkor már megviselte növekvő meggyőződése, hogy élete legnagyobb hibáját követte el a Bond-sorozat otthagyásával. Alkoholproblémái lettek, anyagilag lenullázta magát. Az ő és az egész világ szerencsétlenségére Bruce Lee-t fiatalon elragadta a halál. Lee producere, Raymond Chow néhányszor együtt dolgozott Lazenbyvel, azonban együttműködésük legnagyobb gyümölcse pont egy Bond-utánzat lett, melyet a színész hazájában forgattak le. Az 1975-ös The Man from Hong Kongban ráadásul Lazenby másodhegedűs volt, innen pedig csak lefelé vezetett az út. Visszament modellkedni, tévés felkérésekkel karistolgatott el, melyek közül a legmegalázóbbak a szoftpornó Emmanuelle-vendégszereplések voltak. George Lazenby a legtöbb, amit elért, hogy ma már egyes vélemények szerint ő minden idők leginkább alulértékelt James Bondja. A pályafutása ennek megfelelően egyetlen nagy "mi lett volna, ha?".
3. Roger Moore
A magyar közönség számára a rendszerváltás közeledtéig inkább Az angyal tévésorozat Simon Templarjaként ismert Roger Moore amennyire más Bond volt, mint Connery, legalább ennyire másképp viszonyult a szereppel járó terhekhez is. Ha végignézünk a korabeli interjúin, egy olyan embert látunk, akit egyáltalán nem zavarja az, hogy a legjobb éveit adja oda a 007-esnek, hanem kimondottan élvezi! A legmaradandóbb filmjeit is ebben a korszakban készítette el. Volt náci tiszt a Szökjünk Athénba c. háborús filmben és Bond ellentéte a 25 millió fontos váltságdíjban. Mindkét filmben meghatározó volt jellegzetes humora és lazasága. Amikor komolyabb hangot próbált megütni, azt rendszerint nem fogadták lelkesen. Elutasításban részesült az 1984-es Gyilkosok között, egy borús tónusú krimije is, melyet barátja, Bryan Forbes rendezett. Karrierje Bondként egy évvel később ért véget az anyagilag ugyan sikeres, egyébiránt a sorozat cikisebb darabjai közé sorolt Halálvágtával.
Azt nehéz volna cáfolni, hogy Roger Moore tovább játszotta James Bondot az indokoltnál. Végül már ő érezte kellemetlenül magát azért, hogy olyan nőkkel kell szerelmi jelenetet eljátszania, akik a lányai lehetnének. Rá sajnos nem várt reneszánsz, ahogy Conneryre. Egy örökkévalósággal felérő öt évnyi szünet után tért vissza a mozivászonra, akkor is egy rendkívül kínos német produkcióval, a Tűz, jég és dinamittal. Kezdett többször hallatni magáról a humanitárius tevékenysége kapcsán, mint a filmjei révén, melyek még hazánkban is hajlamosak voltak elkerülni a mozikat. Ezek közé tartozott a Telitalálat!, amit régi cimborájával, Michael Caine-nel forgattak. A balul elsült vígjátéknak nálunk meglettek a rajongói részben a Moore rövid életű, de kultikus szeretet övezte tévésorozatát (Minden lében két kanál) megidéző eredeti szinkron miatt. Az utolsó alkalmat, amikor Roger Moore a moziba járók radarjára érdemben rákerült Van Damme csúnyán elhasalt akciófilmje, A kalandor szolgáltatta, melyet az egykori Bond a legkevésbé kedvelt szereplései közé sorolt. Moore 2017-ben halt meg rákban. Búcsúja a moziközönségtől pont egy magyar vonatkozású filmmel esett meg: Edelényi János rendezésében, a Jutalomjátékban alakította önmagát.
4. Timothy Dalton
Bár többször is megkörnyékezték, hogy játssza el James Bondot, a színészi pályát már egész fiatalon elkezdő Daltonnak csak 1987-ben nyílt rá lehetősége, hogy megtestesítse őt. Ez sajnálatosan egybeesett a filmsorozat válságával, melynek lenyomata ott volt mindkét Bond-filmjén. Dalton régimódi Shakepeare-színészként véresen komolyan vette a 007-es megformálását, ám az épp elég komoly változásokon átmenő világnak pont nem erre volt szüksége. A tervezettnél rövidebbé vált hát Timothy Dalton Bond-karrierje, lényegében véget ért még azelőtt, hogy beindulhatott volna. Az amerikai ízlésre szabott A magányos ügynök után eredetileg akartak vele egy harmadik Bond-mozit is, azonban a jogi csatározások és az előző kettő fogadtatása miatt ez a film soha nem valósult meg. Hozzátenném, hogy azok alapján amik kiderültek róla, ez kész áldás volt! Egy ideig úgy tűnt, hogy Daltonnal száll sírba a Bond-széria, ami után érthető módon nem halmozták el ajánlatokkal.
A Rocketeer főgonoszaként szerették őt, már azok, akik elmentek megnézni a retró stílusú, anyagilag csalódásként elkönyvelt képregény-adaptációt. Dalton a mozi helyett inkább színházban és tévében aratta a visszafogott jelentőségű babérokat. Közülük a hangosan érkező, de mára elfelejtett Scarlett (az Elfújta a szél folytatása) érdemel említést. Az ezüstvásznon Dalton sebes iramban csúszott a B-kategória felé. Ebből az időszakból már a filmjeinek a címe is árulkodó, mint például a Mentsük meg a jávorszarvast! meg A szépész és a szörnyeteg, amiben a sitcom csillag Fran Drescher partnere volt. Dalton megkésve kiparodizálta a Bond-imázst a 2003-as Bolondos dallamok - Újra bevetésen kémpapájának eljátszásával, azonban a film óriási bukás lett. Néhány évvel később a kult státuszba került Vaskabátok egy emlékezetes mellékszerepével vigasztalódhatott, ami újfent azt igazolta, hogy szórakoztatóbb gonosznak, mint hősnek. Dalton felfutását hosszú távon inkább gátolta, mint segítette, hogy eljátszotta Bondot. Az új generáció már inkább emlékszik rá a Londoni rémtörténetek és a Doom Patrol című sorozatok révén.
5. Pierce Brosnan
Mivel Daniel Craig Bond-karrierje akkor ér majd véget, ha a gyártó hajlandó lesz bemutatni a dobozban porosodó, végsőnek szánt filmjét, jelenleg Pierce Brosnan az utolsó, akivel illusztrálni lehet, mi is vár egy Bond-színészre a Vodka Martinis napok végeztével. Brosnannek abból sikerült egy kisebb karriert csinálnia krimisorozata, a Remington Steele idején, hogy majdnem Bond lett belőle már a '80-as években. Azt gondolnánk, hogy a stafétát átadva se kellett őt félteni, azonban rossz óment jelentett, hogy az egyik legutáltabb Bond-epizóddal, a Halj meg máskor!-ral köszönt le. Az elválás ráadásul enyhén szólva mentes volt a 007-eshez illő eleganciától. Brosnan Az utolsó gyémántrablás forgatásán tudta meg, hogy nem várják vissza a producerek. Barbara Broccoli és Michael G. Wilson telefonon közölték vele, hogy köszönik az eddigieket, ég veled! Akaratlanul így a Brett Ratner rendezte akció-vígjáték vált a főpróbájává annak, hogy mire megy Brosnan a 007-es hátszél nélkül, és az amúgy szórakoztató film jó nagyot bukott. A színész nem esett kétségbe. Saját produkciós céggel állt neki a poszt-Bond korszakának, azonban lelkességét egy sor újabb kudarc törte le.
A kisebb volumenű, független filmjei a nagyszerű Matador kivételével hamar elvéreztek. A mentőöv onnan jött, ahonnan nem várta: egy musical szereppel kínálták meg. A Broadway-siker Mamma Mia! a mozikban is aratott, az ABBA-slágereket danolászó Brosnan pedig ismét nyeregben érezhette magát. Ezt változatos műfajokban igyekezett kihasználni. Szerepelt mesefilmben, könnyes drámában, vígjátékban, továbbá egy Roman Polanski rendezte thrillerben, a Szellemíróban, azonban maximum a kritikusok kegyeit tudta elnyerni. Érdektelenségbe ütköztek egymást követő, feledhető romantikus komédiái, ahogy csökkenő színvonalú akciófilmjei is. Az utóbbiak közül a kémek világába való visszatérését jelentő November Man okozta csalódás fájhatott a legjobban, melyet egy franchise első részének szánt. A több nagyobb országban egyből DVD-re száműzött A túlélővel Brosnan reményei az újbóli felemelkedésre végérvényesen elúsztak. A Mamma Mia! fenyegetően hangzó folytatása, a Sose hagyjuk abba volt az egyedüli sikere az utóbbi években. Brosnannek most már biztosan James Bond marad a karriercsúcs, de bízzunk benne, hogy nem kizárólag haknikkal fogja kitölteni a pályafutása hátralévő állomásait!