Michael Bay egy végletes eset. Mesterien rendez akciójelenetet, ugyanakkor szégyentelenül használja újra korábbi alkotásai snittjeit. Túltolt stílusa röhej és csodálat tárgyát egyaránt képezte. Jellemzően mikor kezdene megszépülni a róla kialakult kép belerondít egy szerencsétlen húzással. A nyár szenzációjává kinőtt Armageddont követte a szétcikizett Pearl Harbor, a kultikus Pain & Gaint egy újabb gagyi Transformers-folytatás. Azt, hogy Bay kókler-e vagy zseni nem segít eldönteni legújabb szélesvásznú zúzása, a Rohammentő, mely magán viseli mindazt, amit a rendezőben szeretni és utálni lehet. Az egyetlen mondatban összefoglalható sztori szerint két bűntárs egy Szemtől szemben módjára félresikerült bankrablás után egy mentőautóval próbál kereket oldani. Jake Gyllenhaal játssza az őrültet, a még nála is nehezebben kimondható névvel rendelkező Yahya Abdul-Mateen II pedig a családja érdekében rossz útra tévedt katonát. Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, míg ők ketten az üldözőikkel bajlódnak, egy mentőslány segítségével még egy sérült zsarut is igyekeznek életben tartani, hogy a viszkető ujjú kommandósok ki ne lőjék őket.
A film egyetlen nagy eszeveszett hajsza. Bay amilyen hamar lehet, rátér az akcióra, hogy azzal foglalkozhasson, amiben a legjobb. Mivel nem volt annyi pénze, hogy lerombolhassa Los Angelest, extrém mozgékony drónkameráival és bevált robbantócsapatával akarja elérni, hogy a Rohammentő kitűnhessen a számítógépes effektekkel telenyomott produkciók közül. A dicséretes szándék jóvoltából a viszonylag szerény költségvetés dacára a filmje átkozottul látványos, miközben egyszerre hat modernek és klasszikus felfogásúnak. A Rohammentő ezzel együtt se egy jó akciófilm, pedig a műfaj rajongójaként nagyon szerettem volna szeretni. Míg a Bruckheimeres időkben még felcsörgettek egy Tarantinot, hogy javítsa fel a párbeszédeket, netán tömje be a lyukakat a cselekményben, ez itt elmaradt. A tévés Chris Fedak gyengécske forgatókönyve úgy húzza le a filmet, hogy annak esélye sincs a felszínen maradni. Ha valaki megszólal abban nincs köszönet, Bay pedig bajban van mikor épp nem a robbanásokat kell koordinálni, hanem például a színészeit vezetni. Jake Gyllenhaal úgy ripacskodja végig a filmet, hogy azt rossz nézni, ám a mentsvárt jelentő akciójeleneteket is tönkre képes tenni a kaotikus vágás. Bay avítt videóklipes esztétikájának van egy bája, mégis leginkább abból az okból mosolyogtat meg, hogy a rendező még mindig itt tart. A tőle az eltelt évekkel csak távolabb eső mértékletesség híján nem csak a jelenetek nyúlnak el, de az egész film tovább tart, mint kellene. Ez nem az a történet, amit több, mint két órán kellett volna elhúzni. Akadnak ámulatba ejtő pillanatok, a mozgalmasság pedig magával ránthat, mégis néhány pofás felvétel a legtöbb, ami megmarad. Bay a gázba taposást alaposan megtanulta, ám a fékkel még mindig gondjai vannak. Nem a legjobb sofőr egy rohammentőnek.
ÉRTÉKELÉS: 50%