Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Filmek a polcról

Filmek a polcról


Moziajánló: A kaszkadőr (2024)

2024. május 12. - Lazók György

A mozi igencsak rászorul egy megmentőre. A filmipar kétségbeesetten kapaszkodik a szuperhősökbe, de már rájuk se lehet számítani. Vajon ki az, akiért hajlandóak manapság az emberek csoportosan több pénzt kipengetni, mint egy havi streaming előfizetés és végigülni 20 percnyi reklámot azért, hogy az…

Tovább

Öt amerikai vígjáték a '60-as évekből, amit látnod kell

A napokban futottam bele egy véleménybe, melyet egy népszerű youtuber tett közzé egy videójában a Dr. Strangelove kapcsán. Szerinte Stanley Kubrick mesterművével összevetve az 1960-as években készült amerikai vígjátékokra ránézni is rossz úgy eljárt felettük az idő. Az egész biztos, hogy vannak…

Tovább

Otthon, véres otthon (1997)

Ugyan az akció-vígjátékok a legnépszerűbb műfajkoktélok közé tartoznak, az erőszak és a humor kombinálását egy határon túl mégis rizikósnak szokták ítélni. Mikor hát az érettségi találkozója után Tom Jankiewicz előállt ötletével a hazalátogató bérgyilkosról, ódzkodó producerekbe ütközött. A…

Tovább

Semmit a szemnek! - Egy láthatatlan ember feljegyzései (1992)

David Koepp nyilatkozta egyszer, hogy Brian De Palma előre megmondta, hogy közös filmjüket, a Carlito útját rosszul fogadják majd, mert a rendezőnek még bűnhődnie kell a Hiúságok máglyájáért. Azért hozom ezt fel, mert a H.F. Saint könyvét feldolgozó, magyarul a kacifántos hosszúságú Semmit a…

Tovább

Villámkritika: Bob Roberts (1992)

Ha a hírességek belemennek az aktuálpolitikába gyakorta csak a saját rövidlátásukat leplezik le. Őket állította részben pellengérre a South Park alkotóinak filmje, az Amerika Kommandó is, melyben nem úszhatta meg Tim Robbins sem, Hollywood liberális beállítottságú színészeinek egyik leghangosabb…

Tovább

Villámkritika: Belfagor a pokolból (1966)

A többszörösen elismert Ettore Scola korán kezdte a pályát. Már 16 éves évesen a népszerű komikusnak, Totonak szállított poénokat, huszonévesen pedig keresett forgatókönyvíró volt. Hamarosan a rendezésbe is belevágott, első filmjét mindjárt Vittorio Gassmannal forgatta, akivel még számos alkalommal…

Tovább

Francia csók (1995)

A romantikus vígjátékok bajnoka egykor Meg Ryan volt, ám ez legalább annyira jelentett átkot a számára, mint áldást. Az 1989-es Harry és Sally megszerettette őt a nagyvilággal, egyben egy életre beskatulyázta ugyanabba a szerepkörbe. A műfaj a fénykorát élte ebben az időben, azonban Ryan…

Tovább

Villámkritika: S1m0ne (2002)

Andrew Niccolt hamarjában a zsenik közé sorolták, de ez a csoda se tartott sokáig. Ugyan bemutatkozó filmje, a tökéletesek társadalmában játszódó Gattaca akkorát bukott, mint ide Lacháza, azon kevesek, akik mozis futása idején megnézték odáig és vissza voltak tőle. Niccol egyéni hanggal mondott el…

Tovább

Fejjel a falnak (1996)

Úgy tartják, hogy, aki látott egy sportfilmet, az látta az összeset. A műfajnak nem csak, hogy megvannak a jól bejáratott toposzai, hanem, mint egy öreg nagybácsi, ugyanazokat a sztorikat meséli el újra és újra. Az egyik kedvence a lecsúszott tehetség nagy visszatérése, aki esélytelensége ellenére…

Tovább

Villámkritika: Shaft (2019)

A blaxploitation filmek az átlagember számára ma már épp úgy a múlt ködébe vesznek, mint John Shaft egykor meghatározó figurája. A laza stílusú, nőcsábász magánkopó egy sor filmben és egy rövidéletű, felvizezett tévésorozatban építette fel legendáriumát. Bár a szex és erőszak nem túl míves koktélját…

Tovább
süti beállítások módosítása